Google-adót tervez Franciaország - jelent meg a héten millió helyen a hír Sarkozy elnök újabb nagyívűnek szánt, internettémájú bejelentései nyomán. A francia elnök egyik fájdalma, hogy a Google hatalmas reklámbevételeket realizál országában, ami után nem adózik - ennek mikéntjét keresi most a francia állami apparátus. Ezzel rögtön több probléma is adódik - az egyik, hogy a keresőcég európai ügyeit Írországban bejegyzett cégével (vagyis az Európai Unión belül) intézteti már néhány hónapja, ott rendesen adóznak is, így, ugye rögtön képbe kerül az EU egyik alapelve, a szolgáltatások és termékek szabad mozgásáról szóló. A másik baj az, hogy ha mégis sikerülne megadóztatnia a Google-t, a cég azt nyilván továbbhárítaná a fogyasztókra - nem nagyon van konkurens, aki ezt megakadályozhatná.

Az elnök szívén viseli a rögzített zenét kiadó vállalkozások sorsát is, ez derült ki másik megjegyzéséből. Még az idei évben megjelenik ugyanis az államilag támogatott zenekártya, amit elsősorban a fiataloknak szánnak - az állam így beszállna a zenefogyasztás költségeinek fedezésébe, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hátha sikerül a korosztályt leszoktatni az ingyenes zenehallgatásról.

Ezzel újra csak két baj van - az egyik az, hogy a kiadói iparnak elsősorban üzletimodell-problémája van. Ennyire mélyen a franciák elnöke láthatóan nem mélyedt bele ezekbe a problémákba, és azt hiszi, hogy a forgalom drasztikusan megnőhet attól, hogy nem egy dollárt, csak egy felet kell kifizetnie a srácoknak/lányoknak egy számért. (Apropó, a színamerikai iTunest miért nem akarja inkább megadóztatni?) A másik pedig az, hogy a zeneipar nagyobb része (leszámítva a nagy kiadókat) nem valószínű, hogy kér ebből a segítségből. A tavalyi-tavalyelőtti évben ugyanis az ipar komplett szegmensei táltosodtak meg a legális, ingyenes zenemegoldásoknak köszönhetően (erről írtunk is), és az ebben érdekelt vállalkozások lehet, hogy már nem szeretnének visszamenni az egy korszakkal korábbi, nekik egyértelműen kedvezőtlenebb modellhez.