Év eleje óta folyt az agyament per, amelyet az amerikai royalty-gyűjtő jogkezelő, az ASCAP indított az AT&T telefontársaság ellen. Az ASCAP azt szerette volna kimondatni a bírósággal, hogy valahányszor megszólal egy mobiltelefon, az egy valamiféle zenei műalkotás nyilvános bemutatásának tekinthető, és mint ilyen, jogdíjköteles. Az algoritmus így egyszerű lett volna: a mobiltársaságoknak minden egyes létrejött telefonhívás után egy bizonyos összeget be kellett volna fizetniük a jogvédő irodák számára, akik a sűrű fillérzuhatagot dollármilliárdokká egyesíthették volna, éves szinten.

A független bíróság azonban most önálló, és a józan észnek sokkal inkább megfelelő választ adott: egy mobilos csengőhang megszólalása semmilyen módon nem tekinthető nyilvános előadásnak, hiszen egyrészt senkinek sincs hatalmában meghatározni azt, hogy mikor és milyen módon szólal az meg, másrészt egyáltalán nem határozható meg még közelítő jelleggel sem, hogy ezt a "nyilvános előadást" hányan hallgatják meg. Ha például otthon felejtem a mobilomat egy üres lakásban, akkor szólhat ugyan egész nap, senki nem fogja meghallani. A nyilvános előadásról alkotott fogalmainknak pedig nagyon nem felel meg a nulla méretű hallgatóság. Híradás az esetről itt.