A Harvard Business School kutatói, Felix Oberholzer-Gee és Koleman Strumpf nemrég komoly, részletes tanulmányt tettek közzé, melyben számos felmérésük ereményeire hivatkozva azt állítják, hogy a fájlcserélés eddig kilencéves korszaka alatt a kreatív iparágak, különösen a film- és zeneipar bevételei valójában nőttek, méghozzá lényegesen. A probléma szerintük az, hogy az ennek az ellenkezőjét állító, többnyire ipari megrendelésre készülő anyagok szándékosan túl szűkre veszik a vizsgált területet - például csak a lemezeladásokra koncentrálnak, és kihagyják az azzal teljes mértékben összefüggő és elválaszthatatlan koncertbizniszt.

Az anyagra a Népszabadság cikke nyomán bukkantunk; egyrészt köszönet érte nekik, másrészt ne menjünk el amellett, hogy összefoglalójuk félreértelmezi az eredeti dolgozat mondanivalóját. A Népszabadság szerzője szerint az internetes fájlcserélés bővíti és sokszínűbbé teszi a kínálatot - ilyet azonban nem állított a két kutató. Mondanivalójuk egyik lényege inkább az, hogy ha igaz lenne az a panasz, miszerint a fájlcserélés megöli a zeneművészek ösztönzését, akkor nem az lenne a helyzet, hogy ma jóval több lemez jelenik meg a piacon, mint az évtized elején.

Néhány érdekesebb részlet, magyar fordításban:

"Az új könyvek kiadása 66%-kal nőtt 2002 és 2007 között. Az évente megjelentetett lemezek száma 2000 óta megduplázódott, a nagyfilmek száma pedig 30%-kal emelkedett 2003 óta. ... Míg a fájlcsere aláásta néhány üzleti modell működőképességét a kreatív iparban, különösen a zenében, a tények, olvasatunk szerint nem azt mutatják, hogy az új technológia csökkenti a művészi produkciók ösztönzését."

"Természetesen tudjuk, hogy fogyasztók milliói fájlok milliárdjait osztja meg anélkül, hogy a művészek vagy a szórakoztatócégek ezért pénzt kapnának. De a tény, hogy a fájlcsere népszerű, nem sokat mond arról, hogy a technológiának milyen hatása van az ipar jövedelmezőségére."

"A gyakorlatban nehéz megmondani, hogy bizonyos termékek egymást helyettesítik, vagy inkább kiegészítik. ... A szórakoztatóipar története sok példát mutat erre a nehézségre. A zenecégek az 1920-as években harcoltak a rádió ellen, attól félve, hogy az új médium helyettesítheti a hanglemezeket. Mostanában az ipar éppen azért küzd, hogy felkerülhessen egy-egy felvétele a rádióállomások playlistjére, ami azt jelenti, hogy ma már kiegészítő terméknek tekintik."

"Egy kutatásban, melyet fájlcserélő felhasználókkal végeztünk, azt mértük, hogy a válaszadók 65%-a azt állította, hogy nem vesznek meg egy albumot, ha már letöltötték. Viszont még többen, 80%-uk állította később azt, hogy már vettek legalább egy olyan lemezt, amire előzőleg fájlcserélőn bukkantak rá."

"...amint a zene gyakorlatilag ingyenessé válik, a koncertek ára - mint kiegészítő termék - valószínűleg emelkedni kezd, így azok a művészek, akiknek koncertbevételeik is vannak, nem fogják megérezni a lemezeladások csökkenését."

"A felhasználók sokféle fájlt osztanak meg a P2P hálózatokban. Második táblázatunk mutatja néhány zenei stílus arányát egy népszerű P2P hálózaton belül. Az R and B, a Rap és az Új Művészek jóval nagyobb arányban szerepelnek, mint a bolti eladásokban, míg a Country jóval kevésbé sikeres a neten. A legmeghökkentőbb azonban az Alternatív kategória sikere: a letöltések majdnem fele ebbe a stílusba tartozik. Ezek 2002-es adatok, azóta nem ismerünk hasonló, frissebb kutatást."

"Mivel az elméleti eredmények nem egyértelműek, a fájlcserélés hatása így inkább csak empirikusan értelmezhető. ... Két tanulmány állítja, hogy a fájlcsere pozitív hatással van az eladásokra ... a többség azonban úgy találja, hogy a fájlcsere csökkenti az eladási adatokat, becslések szerint 3,5% és 30% közötti mértékben."

"Még ha a fájlcsere csökkenti is az eladásokat, a gyengébb kopirájt-rendszer nem feltétlenül csökkenti az ösztönzést új művek előállítására - ha a művészek és a kiadók áttolják a hangsúlyt a közvetlen zene- film- és játékértékesítésről a kiegészítő termékek forgalmazására. A legjobb példa erre a koncert. A koncert és a hangfelvétel remekül kiegészíti egymást. ... Ha a zene ára nulla közelére esik, rengeteg fogyasztó megismeri azt, és ez felhajtja az igényt az élő koncertekre."

"Sajnos a sajtó és a szakemberek a fájlcserélés hatását csak egy területre vizsgálják. A CD-eladások trendjét vizsgálva valóban úgy tűnhet, hogy a kalózkodás elpusztítja a zeneipart. Ez a megközelítés összetéveszti az értékteremtést és az értékmonopolizálást. A lemezcégek lehet, hogy rosszabb üzletet csinálnak a CD-kkel, de a szélesebb értelemben vett ipar sokkal jobb helyzetbe került. Nagyonis könnyű amellett érvelni, hogy a zeneipar valójában szignifikánsan jobban teljesít, mint valaha. ... A zeneeladások 15%-os csökkenését (1997-2007) állítja mindenki fókuszba, miközben, ha ehhez hozzáadjuk a koncertbiznisz számait, ez rögtön módosítja a képet, és 5%-os emelkedést kapunk eredményül."