Friss topikok

Meglepő előadás a zeneipari vásáron

2010.01.29. 10:54 gg

A napokban zajló Cannes-i MIDEM (ez ugye a talán legfontosabb európai popzenei találkozó-vásár-kiállítás) egyik vendégelőadója, Jonathan Klein, a Getty Images (ez pedig a legnagyobb online fotóügynökség) egyik alapítója volt. A fotókkal kereskedő cég - a zeneiparhoz hasonlóan - szintén célpontja az internetes kalózkodásnak, így a meghívók - az sg.hu anyaga szerint - arra számítottak, hogy Klein előadásában támogatni fogja a zenekiadók erőfeszítéseit.

Az előadás azonban nem egészen ennek a tervnek megfelelően alakult: Klein sürős stratégiaváltást, elsősorban a licenszelés egyszerűsítését és új üzleti modelleket ajánlott a zeneipar összegyűlt képviselői figyelmébe. Ő is egyfajta svéd modellről beszélt, méghozzá a Spotify.com nevű szolgáltatásról, amely ingyen kínálja teljes zenekínálatát meghallgatásra (reklámtámogatással), emellett pedig már 250 ezer fizető előfizetője van.

Klein megjegyezte, hogy az ő cége is szenved el veszteségeket a kalózkodás következtében, de ezt nem olyan lépésekkel próbálják kompenzálni, melyekkel saját felhasználóikat maguk ellen fordítják.

Szólj hozzá!

Műfajokat ment meg az internetes videó

2010.01.28. 16:05 gg

Két hír az elmúlt napokból, melyek ugyanazt a konklúziót erősítik: az ingyen fogyasztható internetes videó jelentősége már most erősebb, mint gondolnánk.

Elsőként: ma kapta meg az IndexVideó stábja a Hégető Honorka-díjat, amely a hazai televíziós szakma egyik legfontosabb elismerése. A csapatot 2009-es dokumentarista munkáiért részesítette a zsűri díjazásban, ami, tekintve alacsony költségvetésüket és középkategóriás technikai ellátottságukat, duplán értékes - a versenytársak sokkal több idővel, pénzzel és eszközökkel rendelkeztek. A jó hír azonban csak ezután következik: a díjat átvevő rovatvezető, Kovács Ádám elárulta, hogy a díjnyertes szociofilmeket az Indexen semmivel sem nézik meg kevesebben a webstatisztikai adatok alapján, mint mondjuk a szado-mazo pornófilmforgatásról szóló tudósítást, ami ellentmond minden szokásos, a bulvárosodásról és annak kártételeiről szóló értekezésnek.

Az IndaVideó magyarfilm-rovatáról szólt egy elemző Index-anyag néhány nappal ezelőtt. Kiderült, hogy a sokszor lesajnált, eltemetett magyar filmek interneten, ingyenesen közzétéve óriási nézői forgalmat tudnak generálni - a legjobban kattintott Budapest Retrót például 78 504-en nézték meg. A lenézett műfaj leglenézettebbjei, a kisfilmek pedig extra meglepetéssel szolgáltak; kiderült, hogy ezt a műfajt egyáltalán nem kell eltemetni, a legjobb darabok 40 ezer körüli nézettségig futottak fel.

Az ingyenes terjesztés tehát alaposan felforgathatja a filmfogyasztói szokásokat, a nézők szívesebben kísérleteznek, kockáztatnak, és megnéznek olyasmit is, amire egyébként pénzért - óvatosságból - nem mennének be a moziba, nem vennék meg DVD-n. Tekintve pedig, hogy e filmek nagy része túlnyomórészt közpénzből készült - azaz a közönség adó formájában egyszer már fizetett értük -, etikailag sem kifogásolható az az üzleti modell, melynek keretében interneten ingyenesen hozzáférhetők ezek az alkotások.

10 komment

Meglepetés: a svédek tavaly többet költöttek zenére

2010.01.26. 16:46 gg

Váratlanul megugrott a rögzített zene forgalma 2009-ben Svédországban: a fizetős letöltések forgalma egyenesen megduplázódott, de még a CD-k forgalma is nőtt. A szórakoztatóipar képviselői a parajelenséget természetesen a Pirate Bay elleni drasztikus fellépés számlájára írják, valamint az internethasználatot szabályzó törvényére. Valójában azonban a Pirate Bay a mai napig kiválóan működik, és a nettörvény - melynek legfontosabb passzusa, hogy a fájlcserélők adatait a szolgáltató kiadhatja a jogvédő szerveknek - után tapasztalt forgalomvisszaesés is átmeneti volt, és hamar helyreállt a korábbi forgalomméret.

Az Index híréből.

Szólj hozzá!

Vitatható az Artisjus eljárása szalagavató-ügyben

2010.01.26. 10:25 gg

Az Origo friss anyaga szerint az Artisjus évek óta próbálkozik azzal (több-kevesebb sikerrel), hogy legomboljon az iskolákról néhány tízezer forintot a szalagavatókon lejátszott zenékért. A cikk írója úgy tudja, hogy a szerzői jogi törvény külön rendelkezik arról, hogy a haszonszerzéssel nem járó iskolai ünnepségeken lejátszott zeneszámok nem jogdíjkötelesek, a jogvédőt ez az érvelés azonban nem hatja meg. Néhány iskola úgy nyilatkozott: nincsenek eszközeik arra, hogy megvizsgálják, jogos-e a követelés; a büdzsébe egy esetleges jogvita költségei pedig biztosan nem férnének bele, gondoljuk. Mindenesetre volt olyan, aki jelezte: ha az Artisjus ilyen tempóban emeli a fizetendő jogdíj mértékét, akkor megfontolják, hogy a jövőben rendezzenek-e szalagavatót.

A törvény rendelkezése mindenesetre nem egyértelmű: az iskolai tanmenetbe illesztett rendezvények nem jogdíjkötelesek, az "iskolai táncmulatságok" viszont igen. A törvényalkotó szándéka valószínűleg a laikus jogértelmezéssel esik egybe: az évről évre rendszeresített alkalmak, melyeknek kimondott pedagógiai célja, funkciója is van (a szalagavató pedig ilyen) nem tekinthetők közönséges esti szórakozásnak. Az Artisjus viszont természetesen - mint minden esetben, most is - a saját szűken vett érdekei szerint igyekszik értelmezni minden ilyen joghézagot, és lecsap a kínálkozó lehetőségre.

Ez önmagában rendben is van, mindenki ott akar plusz pénzt keresni, ahol tud - az ezer teherrel küszködő, alulfinanszírozott, néha a működésképtelenség határán egyensúlyozó iskolák vitatható sarcolása azonban végtelenül antipatikussá teszi az amúgyis komoly imázsdeficittel küszködő (finoman fogalmaztunk, ugye?) szervezetet.

115 komment

Brian Eno szerint vége a lemezbiznisznek

2010.01.25. 21:53 gg

Brian Eno, az ambient mestere, a U2 és a Coldplay producere, a popzene egyik legnagyobb és legintelligensebb alakja néhány nappal ezelőtt nagyinterjút adott a BBC-nek, melyből a Guardian közölt részleteket.

Sok más meghökkentő témafelvetés mellett Eno természetesen megszólalt a zenebiznisz irányváltása ügyében is. Álláspontja radikálisan egyszerű: a hangfelvételekkel való kereskedés lehetőségét időben ő is csak egy rövid ideg, történelmi léptékben néhány pillanatig fennállt lehetőségnek látja. Aki volt olyan szerencsés, hogy abban a rövid időszakban, amikor ez a dolog működött, komoly pénzt tudott keresni, az örüljön annak, de el kell fogadnia mindenkinek, hogy nincs tovább. A zenész a bálnazsír példáját hozta fel párhuzamként: az 1840-es években úgy tűnt, hogy ez lehet a jövő energiaforrása, és a bálnazsírkereskedők voltak a bolygó leggazdagabb emberei. Aztán fordultak egyet a technikai lehetőségek, és a bálnazsírban utazók buktak, az olajbányászok pedig nagyot nyertek. "A rögzített zene ma a bálnazsír" - zárta le a kérdést a művész.

Szólj hozzá!

A fizetős zeneforgalom 27 százaléka internetes

2010.01.24. 13:30 gg

2009-ben a rögzített zenével kereskedők bevételeiből már 27 százalékkal részesedett az internetes forgalmazás - írta az IFPI, a hanglemezkiadók nemzetközi szövetségének közleménye nyomán az Index. Amerikában még durvább ez az arány, ott sikerült megütni a 40 százalékot, a nemzetközi forgalmat azonban még mindig bénítja a licenszelés megoldatlansága, ami miatt például mi sem vásárolhatunk az iTuneson. A digitális részesedés relatív emelkedése abszolút számokban is mérhető (a dalletöltés tíz százalékkal, az albumletöltés 20 százalékkal emelkedett az előző évihez képest), de a hangfelvételek piaca összességében még így is zsugorodik.

Szólj hozzá!

Az Artisjus most egyáltalán nem rossz fiú

2010.01.20. 07:01 gg

"Belehúz a szerzői jogi lobbi", "Már a netes letöltés is jogdíjköteles" - effajta címek lepték el a magyar sajtót a hét elején, azt követően, hogy megjelent a jogvédő iroda legújabb jogdíjtáblázata - sajnos, ne hallgassuk el, először az Index is belefutott a késbe, a hibát később korrigáltuk.

A jogvédők gyakorlatának kritikus szemlélőjeként fontosnak tartom kijelenteni, hogy bár még az idei évre közzétett adatsor sem esik közel több tekintetben sem a kívánatoshoz, a tavalyival összevetve azonban egyérteműen pozitív irányú változásokat tartalmaz, szó sincs tehát rossz értelmű "belehúzásról".

Az internetes letöltés (és a streamelés) jogdíjkötelezettsége ugyanis persze hogy nem újkeletű - legfeljebb egy újszülöttnek az. Az Artisjus évi jogdíjközleményeinek ugyanis már vagy tíz éve konstans érintettje az internetes média, legalább ennyi ideje már, hogy pontos és részletes módon szabályozzák, mennyit kell fizetni a letöltésre és meghallgatásra felkínált zenedarabok után. A tételek kezdetben helyenként horribilisek voltak, a fizetendő összegek számításának módja is itt-ott életidegen, mi több: üzletileg fenntarthatatlan, de az eltelt idő során több műfajban sikerült elfogadhatóközeli állapotba csiszolni a tarifarendszert.

Az idei, sajtógyalázásnak kitett szisztéma például komoly könnyítéseket engedélyez a videómegosztók üzemeltetői felé, amit tisztességes tárgyalás előzött meg a nagyobb tartalomszolgáltatók képviselőivel, emellett pedig valamennyi streamingkategória jogdíjtétele kereken 40 százalékkal csökkent.

Ilyen helyzetben a jogvédők megtámadása egyáltalán nem indokolt - főleg nem az, ha a vád ennyire értelmetlen -, a díjrendszer további kedvező irányú faragásán azonban dolgozni kell, hogy minél több tisztességes piaci szereplő legalizálhassa vállalkozását.

Az Artisjus hivatalos közleménye az ügyben itt olvasható.

77 komment

Négy ingyenlemez a Belgától

2010.01.13. 08:42 gg

A Quart híre szerint a Belga rengeteget fog dolgozni az idén: négy komplett album várható tőlük. A szakma nyilván szívrohamot fog kapni a hír maradék részétől, ugyanis a fiúk mind a négy művet teljesen ingyen, bárki által korlátozás nélkül letölthetően és másolhatóan teszik majd közzé a weben, illetve mind a négy megvásárolható lesz fizikai kiadvány (CD) formájában is, kereken 400 forintért. Költői kérdéseink: vajon megéri majd a zenekarnak ezt a rengeteg energiát ingyen belefektetni ebbe a projektbe? Vajon hogy fog megtérülni nekik a rengeteg stúdióköltség? Miből fognak szendvicset, rántott húst, esetleg legális tudatmódosító szereket vásárolni a hosszú hetekig vagy hónapokig tartó felvételek idején, ha az eredményt bárki "csak úgy" "ellophatja" tőlük?

8 komment

Ámokot fut a francia elnök

2010.01.09. 09:55 gg

Google-adót tervez Franciaország - jelent meg a héten millió helyen a hír Sarkozy elnök újabb nagyívűnek szánt, internettémájú bejelentései nyomán. A francia elnök egyik fájdalma, hogy a Google hatalmas reklámbevételeket realizál országában, ami után nem adózik - ennek mikéntjét keresi most a francia állami apparátus. Ezzel rögtön több probléma is adódik - az egyik, hogy a keresőcég európai ügyeit Írországban bejegyzett cégével (vagyis az Európai Unión belül) intézteti már néhány hónapja, ott rendesen adóznak is, így, ugye rögtön képbe kerül az EU egyik alapelve, a szolgáltatások és termékek szabad mozgásáról szóló. A másik baj az, hogy ha mégis sikerülne megadóztatnia a Google-t, a cég azt nyilván továbbhárítaná a fogyasztókra - nem nagyon van konkurens, aki ezt megakadályozhatná.

Az elnök szívén viseli a rögzített zenét kiadó vállalkozások sorsát is, ez derült ki másik megjegyzéséből. Még az idei évben megjelenik ugyanis az államilag támogatott zenekártya, amit elsősorban a fiataloknak szánnak - az állam így beszállna a zenefogyasztás költségeinek fedezésébe, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hátha sikerül a korosztályt leszoktatni az ingyenes zenehallgatásról.

Ezzel újra csak két baj van - az egyik az, hogy a kiadói iparnak elsősorban üzletimodell-problémája van. Ennyire mélyen a franciák elnöke láthatóan nem mélyedt bele ezekbe a problémákba, és azt hiszi, hogy a forgalom drasztikusan megnőhet attól, hogy nem egy dollárt, csak egy felet kell kifizetnie a srácoknak/lányoknak egy számért. (Apropó, a színamerikai iTunest miért nem akarja inkább megadóztatni?) A másik pedig az, hogy a zeneipar nagyobb része (leszámítva a nagy kiadókat) nem valószínű, hogy kér ebből a segítségből. A tavalyi-tavalyelőtti évben ugyanis az ipar komplett szegmensei táltosodtak meg a legális, ingyenes zenemegoldásoknak köszönhetően (erről írtunk is), és az ebben érdekelt vállalkozások lehet, hogy már nem szeretnének visszamenni az egy korszakkal korábbi, nekik egyértelműen kedvezőtlenebb modellhez.

28 komment

A radikális árképzésnek fényes jövője van

2010.01.04. 06:29 gg

A karácsony előtti szezonban szinte észrevétlenül került a könyvesboltokba a HVG kiadójának jóvoltából  a Wired főszerkesztő-gurujának, Chris Andersonnak 2009-es sikerkönyve, az Ingyen! A címről ebben a környezetben persze mindenkinek az ingyenes letöltés, esetleg az ingyenes-fizetős tartalomszolgáltatás vitája jut az eszébe, Anderson azonban sokkal tágabban nézi át az elmúlt százegynéhány év gazdaságtörténetét, hogy hogyan és mikor alkalmaztak ingyenesen hozzáférhető termékeket, bizonyos üzleti célok elérése érdekében.

Tudtuk például, hogy a zselés szaloncukrot is annak köszönhetjük, hogy miután a zselé mint élelmiszeripari termék többször egymásután megbukott, végül azzal vette be az amerikai konyhákat, hogy gyártója sokszázezer példányban szórta szét ingyen zseléssüti-receptekkel megtömött szakácskönyvét? Pedig hol volt még az internet ekkor - 1904-ben történt mindez.

Egy kicsit ismertebb példa - szintén a huszadik század első feléből - a Gillette-é, ők először feltalálták a cserélhető pengés borotvát, majd hozzá az üzleti modellt: a borotva ingyen jut a felhasználókhoz, a cserepengéért pedig majd fizetnek, amikor már megszokták és megszerették az új terméket.

tovább »

10 komment

Kalózvita az ATV-n

2009.12.28. 12:30 gg

December elején Havas Henrik Hőmérő című műsorában az ingyenes letöltésekről volt szó, négy vendég előadásában. Az LMP kalózpárti szekcióját Maróy Ákos képviselte szikáran és hatékonyan, Varga G. Gábor a Népszabadságtól mint technológiával foglalkozó szakember szólalt meg, Pataki Ágnes filmproducer és Horváth Péter a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettől pedig a másolásellenes koalíció álláspontját mutatták be. Havas tanár úr meglepően tájékozott volt a felmerülő kérdésekben, bár azt továbbra sem lehet érteni, hogy a kulturális javak hozzáférésének és disztribúciójának kérdéseit hogyan lehet beágyazni a márkahamisítás környezetébe. A legális vagy illegális letöltés nem hamisítás, semmi köze hozzá, még csak hasonlóságok sincsenek a két tevékenység között.

A műsor két részben nézhető végig a weben: 1. rész, 2. rész.

159 komment

Csináljunk saját lemezkiadót!

2009.12.16. 11:36 gg

Az angol Future Music, az egyik legfontosabb brit zenei szaklap - idehaza is megkapható a jobb újságárusoknál - decemberi számának címlapsztorija: Start your own digital label, vagyis Indíts saját lemezkiadót!

A sokoldalas összeállítás a kiadóalapítás minden fontosabb mozzanatára kitér. Megállapodni a nagy kiadókkal most nehezebb, mint valaha, állapítják meg, és még az eddigieknél is több kompromisszummal jár, előnye viszont alig van - a büdzsék szűkösek, a verseny kiélezett, és csak a nagy tömegeket elérő előadóknak van üzleti esélye. A saját kiadás viszont művészileg kompromisszummentes, befektetést alig igényel (kismillió ingyenes internetes eszköz támogatja a különböző kapcsolódó tevékenységeket), és a bevétel túlnyomó többsége is a szerzőknél meg a zenészeknél marad.

tovább »

7 komment

Kasszarekord a mozikban

2009.12.15. 08:49 gg

Az Index tegnapi cikke elképesztő filmipari rekordokról számol be: az amerikai mozik pénztárainál idén minden idők legnagyobb bevételét szedték be, 10,6 milliárd dollárt. Hogy mennyire durva ez a csúcs, azt jól mutatja, hogy a hasonló tavalyi számot egymilliárd dollárral sikerült felülmúlni, vagyis az ipar mintegy tíz százalékot növekedett abban a válságidőszakban, amikor egyébként minden zsugorodott, töpörödött.

tovább »

19 komment

Madonna magyar számot is énekelt?

2009.12.06. 23:52 gg

A szerzői jogvédelem jelenlegi rendszerének védelmezői mindig azzal érvelnek, hogy végső soron a szerzők jogainak és anyagi érdekeinek védelmében lépnek fel. A rendszer egyik legfontosabb alapelve pedig az, hogy az egyes szerzők bevétele dalaik sikerével egyenesen arányos legyen - ne történhessen meg például, hogy egy világsláger szerzőjének nyomorognia kelljen. (Az egyes jogrendszerek ezt a célt aztán eléggé különböző eszközökkel érik el - valójában egységes szerzői jogi lobbiterror nem létezik.)

Az viszont több mint érdekes, hogy egy igencsak elterjedt illegális tevékenységről a lemezbiznisz kommunikációja sosem nyilatkozik. Pedig volna mit.

tovább »

61 komment

Hangmintákat lopott a Guns n' Roses

2009.11.23. 09:38 gg

A zeneipar kétségkívül legmeglepőbb lopását a profik követték el nemrég: a Londonban élő német elektrózsenihez, Ulrich Schnausshoz tartozó két label, az Independiente és a Domino egymillió dollárra perelte be a Guns n' Rosest és kiadójukat, a Universalt, mert Axlék legutolsó, több mint hárommilió példányban eladott lemezén, a Chinese Democracyn engedély nélkül tűnik fel Schnauss A Strange Isolated Place című, 2003-ban kiadott lemezének két hangmintája.

Távol álljon tőlünk, hogy szerzői jogi pereskedéseket követendő példaként állítsunk be, de amikor az óriáskiadók dollártízmilliókra perelnek ártalmatlan kisembereket, akkor ezzel párhuzamosan bicskanyitogató gyakorlat, hogy az utóbbi időben talán legjobban fogyó albumhoz, a tuti gigabizniszhez nem voltak képesek jogtiszta anyagot előállítani, és nem volt egyetlen szakember a környéken, aki észrevette volna, hogy ezt már hallotta valahol.

tovább »

51 komment

Fizetős hírpiac: értelmetlenség

2009.11.17. 12:40 gg

Ma délelőtt a Lánchíd Rádióban kérdeztek meg arról, hogy átválthatnak-e az internetes hírportálok ingyenesről fizetős modellre. Azoknak, akiknek még kérdés ez a dolog, elég egyszerűen lehet válaszolni azzal, hogy a fizetős modellt az elmúlt tíz évben sokan és sokféleképpen próbálták ki, és mind-mind elbuktak szépen. (Néhány speciális, szűk területen tudott csak gyökeret verni ez a megoldás.) Az is jó érv, hogy Murdoch urat is valamiért csak beszélni halljuk róla - ha akkora jövőt lát ebben, miért nem vezeti be már ma a fizetési kötelezettséget kiterjedt médiahálózatán belül?

Egy fontos kérdést sajnos már nem válaszolhattam meg, jött a következő interjúalany: a tartalom előállítása pénzbe kerül, és ki fedezze azt? Nincs ingyenebéd ugyanis, azt hallottuk.

tovább »

26 komment

Veri a koncert a lemezeket

2009.11.14. 16:00 gg

A Synthtopia tette közzé ezt a grafikont, amin remekül lekövethető, hogy Nagy-Britanniában, a popzene egyik legerősebb fellegvárában a zenészek már jó ideje lényegesen többet keresnek az élő fellépéseken, mint a lemezeladásokból. Bónuszként még az is megfigyelhető, hogy a koncertezés üzleti outputja mennyivel zenészbarátabb: a bevételek sokkal nagyobb része marad a fellépőknél, a promóterek a pénzből csak egy kis töredéket visznek el. A lemezek esetében az arány éppen fordított, itt a kiadók ülnek rá a pénz többségére, és a közreműködőknek csak morzsák jutnak. És egy érdekes hír, a trendvonal-keresztezőből: idén már minden valószínűség szerint a zenészek több pénzt csinálnak maguknak a koncertekből, mint amennyit a kiadók tesznek el az ő lemezeikből.

11 komment

Ne másolj - de mit ne?

2009.11.11. 15:39 gg

Kampány indul Magyarországon az illegális fénymásolás ellen - adja hírül egy külön erre a célra létesített honlap, a nemasolj.hu. Megtudjuk innen, hogy megalakult a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja, és ők gondozzák a honlapot is, amelyen egyébként - könykiadókhoz meglepő módon - brutálisan sok helyesírási hiba éktelenkedik. A szövegből nem nagyon derül ki, hogy kik a vádlottak, és mi magunk sem nagyon ismerünk olyan embereket, akik akár üzleti célra, akár otthonra könyveket fénymásolgatnának, olyat meg pláne nem, aki efféle másolatokat megosztana interneten - a hazai könyvek egyszerűen túl olcsók ahhoz, hogy érdemes legyen lemásolni őket (és túl praktikus a könyvformátum ahhoz, hogy az ember fűzetlen A4-es papírlapokkal vesződjön). A weboldalról egyébként sem lehet túl sok jót mondani: első, második és sokadik ránézésre is csak azt lehet mondani róla, hogy rettenetesen gagyi, méltatlan ehhez a dologhoz, ha komolyan gondolja valaki. Vagy pont azt látjuk, hogy éppen ennyit ér meg az egész megmozdulás?

8 komment

Informatikai forradalom az MTI-nél

2009.11.05. 08:26 gg

Az MTI munkáját valósággal forradalmasította 1934-ben egy új rendszer: "az adóállomás a betűket képtávirati úton továbbította a felvevőállomásokra". A befutó híranyagot a hírügynökségnek már csak átgépelni, lefordítani és sokszorosítani kellett, végül pedig mozgósítani a kerékpáros küldöncök légióját, akik célba juttatták a papírcsomagokat.

Miért írunk most mi erről? Azért, mert a Nemzeti Audiovizuális Archívum most, 2009-ben alkalmaz egy élenjáró technikát: kulturális emlékeinket digitalizálják és publikálják náluk remek szakemberek - ezt a közhasznú tevékenységet a jog jelenleg borzasztóan megnehezíti. A ma este induló akciójuk viszont szerencsére problémátlan: rengeteg 1931 és 1943 közötti filmhíradót lehet megnézni az erre a célra létesített oldalon.

6 komment

Az IVSZ is támadja a szerzői jogvédőt

2009.11.01. 15:50 gg

Az IVSZ levélben kérte a kulturális minisztert, hogy számolja fel az üres adathordozók szerzői jogdíjaival kapcsolatos anomáliákat, írja az Index. Mint ismeretes, Magyarországon minden egyes üres DVD, CD és memóriakártya után a forgalmazónak szerzői jogdíj címén a környező országok hasonló tarifáihoz képest többszörös összegeket kell befizetnie az Artisjus számlájára. Ez azt eredményezte, hogy a magyar állampolgárok efféle adathordozókat óriási tételben - ami becslések szerint milliárdos, tízmilliárdos összegeket jelenthet - vásárolnak külföldön, ami hatalmas kiesés az államkasszának, a gazdaságnak, devalószínűleg maguk a szerzők is jobban járnának egy alacsonyabb díjszabással, a sűrűbb fillérekkel. Számos szlovák és román határmenti vállalkozás szakosodott a magyar vásárlók kiszolgálására magyar nyelvű weboldalakkal, internetes megrendeléssel, Budapestre történő autós házhozszállítással. Ezek a tevékenységek az Európai Unión belül teljesen legálisak, bárki bátran rendelhet tőlük, a retorzió legkisebb veszélye nélkül.

Az informatikai vállalkozások csúcsszerve azt is kifogásolja, hogy a szerzői jogvédők egy ügyes törvénycikkellyel elérték, hogy az érintetteknek igazából beleszólásuk, vagy legalább véleményezési joguk se lehessen abban a folyamatban, amelynek során e horribilis jogdíjtételeket megállapítják.

Az optikai adathordozókkal kapcsolatos legfontosabb ilyen visszásság az, hogy a díjtételeket akkor állapították meg, amikor ezeknek az ára még lényegesen magasabb volt. Ezeket a tételeket azóta nem csökkentették, holott az adathordozók ára mára az induló árak töredékére zuhant. A memóriakártyákkal kapcsolatos legfontosabb kifogás pedig az, hogy ezeket a kártyákat zömmel digitális fényképezőgépekben használják, és nem jogvédett tartalmak tárolására - ezek után egyáltalán szerzői jogdíjat szedni tehát, úgy tűnik, indokolatlan.

Szólj hozzá!

Az LMP lesz a magyar Kalózpárt?

2009.11.01. 15:28 gg

Kemény belépőjével az elmúlt néhány napban az LMP nyilvánvalóvá tette: a kalózok magyar lábaként ő fogja képviselni idehaza a most már világméretűvé fejlődött hálózat követeléseit. Ezek között első helyen természetesen a fájlcsere azonnali és teljes legalizálása van, de az LMP például fontos kiegészítést tett a közpénzen létrehozott kulturális termékek ügyében: azt javasolják, hogy ezeket minden korlátozástól mentesen nyilvánossá kelljen tenni, és ingyenes terjesztésük elé ne lehessen akadályokat gördíteni - hiszen az adófizetők busásan kifizették ezek ellenértékét valamennyi alkotónak.

Arra lehet tippelni, hogy a párt ezzel az akcióval akár komolyabb méretű szavazórétegeket is meg tud nyerni magának - olyanokat például, akik eddig egyetlen politikai pártra sem adták le voksukat. Most egy számukra is értelmezhető, az életükben komoly változást ígérő politikai mozgalmat láthatnak meg maguk előtt.

A terjedelmes indító közleményt a csapat azóta folyamatosan működtetett blogjában olvashatjuk, a kalozpart.org címen.

Szólj hozzá!

Újra hoppon maradtak a díjbeszedők

2009.10.18. 20:32 gg

Év eleje óta folyt az agyament per, amelyet az amerikai royalty-gyűjtő jogkezelő, az ASCAP indított az AT&T telefontársaság ellen. Az ASCAP azt szerette volna kimondatni a bírósággal, hogy valahányszor megszólal egy mobiltelefon, az egy valamiféle zenei műalkotás nyilvános bemutatásának tekinthető, és mint ilyen, jogdíjköteles. Az algoritmus így egyszerű lett volna: a mobiltársaságoknak minden egyes létrejött telefonhívás után egy bizonyos összeget be kellett volna fizetniük a jogvédő irodák számára, akik a sűrű fillérzuhatagot dollármilliárdokká egyesíthették volna, éves szinten.

A független bíróság azonban most önálló, és a józan észnek sokkal inkább megfelelő választ adott: egy mobilos csengőhang megszólalása semmilyen módon nem tekinthető nyilvános előadásnak, hiszen egyrészt senkinek sincs hatalmában meghatározni azt, hogy mikor és milyen módon szólal az meg, másrészt egyáltalán nem határozható meg még közelítő jelleggel sem, hogy ezt a "nyilvános előadást" hányan hallgatják meg. Ha például otthon felejtem a mobilomat egy üres lakásban, akkor szólhat ugyan egész nap, senki nem fogja meghallani. A nyilvános előadásról alkotott fogalmainknak pedig nagyon nem felel meg a nulla méretű hallgatóság. Híradás az esetről itt.

22 komment

A Public Enemy az interneten csinál pénzt

2009.10.07. 08:57 gg

A jól ismert hiphopista zenekar következő lemezének finanszírozását a Sellaband nevű holland internetes oldallal szeretné megoldatni. Ennek a 2006-ban elindított webprojektnek ugyanis épp ez a profilja: felületet biztosítani arra, hogy a rajongók adományokkal pénzelhessék kedvenc előadóikat, amiért cserébe mindenféle ajándékokat kaphatnak tőlük. A dolog egyáltalán nem kispályás, már két és fél millió dollár pénz futott át rajtuk ilymódon, és mostani akciójuk a Public Enemyvel - 250 ezer dollárt akarnak összeszedni az együttes új stúdióalbumára - biztos, hogy jelentősen megdobja ismertségüket, és persze üzletüket is. Itt a TechCrunch cikke a dologról.

1 komment

A Google cenzúrázza a Pirate Bayt

2009.10.05. 11:25 gg

Múlt péntektől kezdve a Pirate Baynek nincs a Google-ből származó forgalma, írja a Wired: a keresőcég ugyanis minden hivatkozást eltüntetett adatbázisából, amely a svéd kalózoknál landolt. Nem magától tették ezt persze - állítólag előzetesen kaptak egy notice-and-takedown eltávolítási értesítést egy kisebb cégtől, a DMCA-ra hivatkozva, ezt azonban az érintett cég tagadja.

Bár a Wired cikke arról ír, hogy a Pirate Bay aloldalai még elérhetők, csak a főoldalt tiltották ki, ma nekünk már egyáltalán nem sikerült PB-találatra lelni, semmilyen kereséssel.

Frissítés: a Google ma (hétfőn) délre úgy tűnik, megszüntette a Pirate Bay tiltását, az oldal minden lapja ismét megjelenik a találati oldalakon, a főoldalt is beleértve.

32 komment

Nem jutott be a német Kalózpárt

2009.09.28. 16:48 gg

A Kalóz-pártmozgalom német leágazása két százalékot szerzett a tegnapi német választásokon, ami egyrészt parlamenti helyet nem eredményez, viszont a legjobb eredmény az öt százalékos küszöböt nem elérő kis pártok között. A közvélemény-kutatók előzetesen egyre javuló eredményeket mértek a pártnak, így biztosra tették, hogy az EP-választásokon elért 0,9 százalékos eredményhez képest felfelé tudnak elmozdulni, ennek mértéke azonban kérdéses volt. A két százalék össznémet szinten így is milliós szavazótábort jelent, ami jó alap lehet a további sikeres működéshez. A párt képviselői néhány héttel ezelőtt egyébként Münsterben és Aachenben is bejutottak a városházába, időközi helyhatósági választásokon.

Szintén idevonatkozó hír, hogy a kanadai kalózok legális torrentoldalt indítottak, kizárólag jogtiszta tartalmakkal.

10 komment