Friss topikok

A zenefelvételek tündöklése és bukása

2009.07.01. 07:46 gg

Hogy a CD elavult technológia, azt ma már mindenki érti. A számítógépes adathordozók már csak ilyenek: egy darabig használjuk őket, aztán elfelejtjük. Ez történt a különböző méretű floppylemezekkel, streamerekkel, a ZIP-meghajtókkal, a ROM-kártyákkal és sok minden mással. Jön az újabb, jobb, nagyobb kapacitású, gyorsabb eszköz, és gyorsan átállunk rá.

Optikai meghajtóban a CD óta már a második generációt váltjuk, előbb DVD-re ugrottunk, most meg már onnan is továbbmegyünk, a blu-rayre, miközben már előkészületben vannak az annál is újabb generációjú tárolás aspiránsai. Szó nincs arról, hogy olyan kis tömegű adatmennyiségért, amit egy órányi zene reprezentál, 2009-ben lemezt kéne cserélnünk egy lassan felpörgő, olvasási hibalehetőségekkel sűrűn terhelt meghajtóban.

De ha csak ennyi lenne a probléma, ezen még valahogy túl lehetne lépni. A gondok viszont sokkal mélyebben vannak eltemetve. Ugyanis nemcsak az adathordozó avult el – maga a hangfelvétel mint tartalom vesztette el értékének döntő részét.

A piac szabályai nagyon egyszerűek: a kereslet és a kínálat összefüggései szabályoznak. Ha valamiből kevés van, a rá irányuló igény könnyen elszaladhat – így az értéke felmegy. Ha viszont valamiből sok van, majd egyre több, annak az értéke gyors ütemben romlik, szélsőséges esetben meg is szűnhet.

Könnyű észrevenni, hogy a hangfelvételekkel éppen az utóbbi történt: nagyon sok lett belőlük. Rengeteg zenei felvétel készül, és sokkal-sokkal több produkció próbál jelen lenni a piacon, mint korábban bármikor. Az Egyesült Államokban, mint azt az előző írásban láttuk, az utolsó tíz évben megduplázódott az évente megjelenő lemezek száma. Idehaza a hetvenes évek végén összesen 36 popzenei lemez készítésére volt stúdiókapacitás évente – ma sokszáz ilyen jelenik meg, és tulajdonképpen nincs semmilyen korlát, akár több millió is lehetne ez a szám.

A dolog mögött az áll, hogy a technikai fejlődés drámaian lecsökkentette a zenei hangfelvételek előállításának költségét; és, hogy a folyamat négyzetesen gyorsuló legyen, ez a költségcsökkenés megnövelte az ilyesfajta tevékenységgel foglalkozó emberi erőforrás-mennyiséget is. Olcsók lettek a hangszerek, így sokkal többen zenélnek, mint valaha, és sokkal olcsóbbak lettek a stúdióeszközök is, így többen próbálják ki magukat hangmérnökként.

És persze, bizonyos produkciók nem nélkülözhetnek valamilyen mennyiségű komoly stúdiómunkát, de az igazság az, hogy ez érintheti a hangfelvételek maximum egy-két százalékát; a megjelenő lemezek óriási többségét afféle laptopokon vagy számítógépeken barkácsolják össze, mint amilyenen az olvasó ezt a cikket tanulmányozza.

A zene pedig érdekes művészet: itt bizony az amatőrök nagyon gyakran érdekesebb, eredetibb műsorokkal jönnek elő, mint néhány megfáradt, sokszor kiégett profi, így azzal sem érdemes érvelni, hogy a kis költségvetéssel összedobott lemezek kisebb értéket képviselnek. A hangminőség oldaláról sincs sok aggódnivaló, ma már az alsó árkategóriát is megcélozza sok legendás, élvonalbeli stúdióeszközgyártó – olyanok, akik a hetvenes-nyolcvanas években még csak a nehezen megfizethető csúcskategóriában mozogtak, például a Lexicon, az SSL, vagy a Focusrite.

Az óriási zenekínálat mindenhol körülvesz bennünket, folyamatos, élő cáfolatát adva annak a zeneipari érvnek, hogy a még mindig rohamszerűen terjedő fájlcserélés következtében az alkotók elvesztik az ösztönzést, és itt maradunk zene nélkül. Ma bárhova mozdulunk, mindenhol zenébe ütközünk: követhetetlen mennyiségű rádióállomáson, üzletekben, kávézókban, éttermekben, mozi előtt, alatt és után, taxiban, telefonban, mindenhonnan zene ömlik ránk. Ahhoz, hogy késztetése legyen a fogyasztónak még e dömping mellett is a zene megvásárlásához, neki lenne szüksége sokkal erősebb gazdasági ösztönzőkre.

Ilyen erősebb ösztönzőt a piac eddig csak egyet tudott kitalálni: az ingyen letölthető zenét. Csak az ingyen letölthető zene versenyképes azzal a zenezuhataggal, ami körülvesz minden civilizációs helyszínt, ami az életünket alkotja. Ha még fizetni is kell azért, ami egyébként millió csatornából, szünet nélkül folyik ránk, az vészesen lecsökkenti a vásárlásra irányuló késztetést.

Közjáték: persze van olyan termék, amit sikerült bevezetni a fizetős piacra annak ellenére, hogy gyakorlatilag ingyen is rendelkezésre áll. Az ásványvizeket ma már komoly felárral is hajlandók megfizetni a vásárlók, ami mögött persze az áll, hogy az üdítőital-ipar profi, és versenykörnyezetben működik. Az ott dolgozó szakemberek rákényszerültek arra, hogy létrehozzák az ásványvizet, mint önálló terméket – pedig ez egy olyan termék, ami érzékszerveinkkel gyakorlatilag nem különböztethető meg a csapvíztől. A zeneipar sajnos képtelen volt mindeddig arra, hogy az mp3-nál egyébként hallhatóan jobb minőséget produkáló CD-hangfelvételeket önálló termékként megkülönböztesse a letöltött zenefájloktól.

Ha ingyen tölthető le, akkor elviszik – erre pedig elsőnek természetesen a kezdő, induló produkciók haraptak rá. A reklámért amúgy mindenhol fizetni kéne, és valamiféle reklám nélkül nem fut be ma már egyetlen produkció sem. Ha ingyen kiteszem a hangfelvételeimet a produkció weblapjára, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy a saját, jövőben beszedendő jogdíjaim egy részét fektetem be zenei produkcióm reklámozásába – nem rossz üzlet, hiszen az esélyem arra, hogy ez a jogdíj szabad szemmel észrevehető mértéket érjen el, elenyésző.

A hangfelvétel-forgalmazó iparban a szerző ugyanis nem nagyon keres pénzt: a harvardi tanulmányban, az előző beírásban láthattuk, hogy a megjelenő lemezek több mint 90 százaléka semmit sem hoz a szerzőnek, olyan kevés fogy belőlük. 8-9 százalék körülbelül visszahozza azokat a költségeket, amiket beletettek (a kiadók ugyanis szeretik levonni a szerzői honoráriumból a befektetett stúdió- és marketingköltségeket), és nagyjából a szerzők egy százaléka húz jövedelmet egy lemez kiadásából. A rendszer tehát jelenleg egyáltalán nem kompenzálja a szerzők fáradozásait, inkább egyfajta lottójátéknak tekinthető: ha bejön, sokat nyersz, de a legvalószínűbb, hogy semmit sem kapsz.

Ennél már az is jobb tehát, ha ingyen elengedem a felvételeimet – gondolja tehát sok zenekar és szerző (és már rég nem csak az amatőrök), így az embereket körülvevő zenefüggöny napról napra egyre több, teljesen legálisan és ingyenesen letölthető zenével bővül; olyanokkal, amiket alkotóik azért tesznek közzé ingyen, hogy reklámozzák a produkciót, felhívják rá a figyelmet, vagy hogy kényeztessék a már meglévő rajongótábort.

Aki ezt ügyesen csinálja, az sokat tud profitálni a zenészek teljesen természetes másik csatornáján – a koncertekből. Nagyobb ismertség – több koncertlehetőség, ez teljesen egyértelmű, és a globális hálózat segítségével ez a dolog egy teljesen más dimenzióba kerül. Nézzünk szét a MySpace-en, látni fogjuk, hogy másod-, harmad- és negyedvonalbeli sztárok bonyolítanak gigaturnékat távoli kontinenseken. Erre korábban semmilyen lehetőség nem volt, most viszont teljesen természetes, figyelembe kell venni: a lokális sztárságnak, néhány műfaji kivételtől eltekintve, vége van. A zene globális, mindenhol egyformán értelmezhető termék, a zenész a globális piacra termelhet, így oda is kell termelnie.

A most már gyakorlatban is megfigyelhető, egyre egyértelműbb teljes paradigmaváltás lényege tehát az, hogy a hangfelvétel nem termék lesz többé, hanem egyfajta hirdetése, prospektusa a produkciónak. Olyasmi, amire szüksége van ahhoz, hogy eladhassa magát, de nem maga a termék: a termék ehelyett maga a produkció, az élő megjelenés, a koncert.

Ha innen nézzük, már nem is olyan szörnyű ez a nagy zeneipari átalakulás, hiszen ez mindig is így volt, az emberi történelem teljes időtartamában. Az utolsó száz évben válhatott a steril, konzervbe zárt zenefelvétel – az újdonság varázsának köszönhetően – önálló termékké. Lehet, hogy ennek az időszaknak volt kifordult a gondolkodása; koncertturnékat szerveztek azért, hogy támogassák a lemezeladásokat. Most visszatérhet a zene eredeti funkciójához, és ismét az élő előadás lesz az attrakció – ezt pedig segítheti a hangfelvételek szabad terjedése.

139 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kaloz.blog.hu/api/trackback/id/tr991219349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Win Elen 2009.07.01. 10:21:40

@endike: ennel szofisztikaltabban, de nagy vonalakban nekem is ez lett volna a hozzafuzni valom. De a klasszikus zenenek vannak kulonbozo kriteriumai, ami miatt joval nehezebb is ott ervenyesulni. Tehat a rajongok es az alkotok kvazi konzervaltak a stilust. Markans vonalakkal elhataroltak magukat a tobbi iranyzattol, a kicsapongast kevesse vagy semennyire nem viselik. Igy konnyu azt mondani hogy nincsenek jobbak, ugyesebbek, es az oregeke az erdem.

Az osszetetsegrol nehez vitatkozni mert egy klasszikus zenei mu valoban az. A pop leegyszerusodott, megprobal kozerthetove valni. Ez pedig teny, a pop ahogy neve is mutatja tomegcikk, a konnyu zene a proletarok etke. Es ez rendben is van.

Bar sok klasszikus zene rajongo, a sajatjan kivul nem tud elkepzelni mas olyan iranyzatot ami erteket mutatna fel. A konnyu zenere az igenyuk megvan, ezert kivetel szokott lenni a jazz. De ott van rengeteg olyan formacio persze kozel sem akkora nepszerusegu mint a mainstream-hez tartozoak, de nagyon sok izglmas es egyedi megoldassal operalnak. Stb.

Ezzel nem akartam leirni a klasszikus zenet kedveloket, hiszen en is sokat szeretek, es van amit meg egyaltalan nem. De ha valaki felkeni magat valamilyen stilusra az holt sicher hogy zeneileg nagyon beszukult, es megkockaztatom vajmi keveset erez belole. (ez nem baj)

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.07.01. 10:22:49

@efes: ezt hogyan következtetted ki az írásomból? a felületesség módszerével?

medvepók 2009.07.01. 10:27:11

tökéletesen egyetértek. jó poszt!

Win Elen 2009.07.01. 10:28:23

szar ez a szoftver :) bocs hogy sokszor elkuldte...

Rejtett a Szám 2009.07.01. 10:32:43

@Kis ember: Abszolút egyet értek!
@Gery Greyhound >: Ez a fesztivál időszak.
De mit csinál a zenész télen, amikor beindul a klub időszak, és nincsenek klubok!? Legalábbis nagyon kevés. Vagy szar. (Pl. épeszű ember nem teszi ki magát az Alcatraz pincéreinek.)
A jazz sajnos mára már tényleg hallgathatatlanná vált.

Kínomban már röhögök és alig várom,hogy megtalálja az a szerencsétlen azt a rohadt hangot, amit már fél órája idegesen föl-alá szaladgálva a keres a hangszerén.

Kis ember 2009.07.01. 10:34:48

@Rejtett a Szám:
Tudod mi a különbség a blues és a jazz-zenész között?
A blueszenész 3 akkordot játszik 300 embernek, a jazz-zenész meg 300 akkordot 3 embernek. :)
(bocs)

Peter Blau 2009.07.01. 10:38:02

Én is ezt érzem jópár éve, hogy a zene egyszerűen értéktelenné kezd válni. Olyan sok van belőle, és olyan könnyen beszerezhető szinte bármilyen zene, hogy értékét veszti. Amiből kevés van és nehezen beszerezhető az lesz értékes. A zene már nem ilyen. A mennyiség pedig az egységnyi tartalommal való foglalkozással töltött idő rovására megy. Tehát ha van egy rockzenekar akinek tetszik a zenéje, akkor azt hallgatom. De ha van 40 olyan amelyiknek tetszik a zenéje, akkor egy zenekar hallgatásának ideje a negyvenedére csökken ahhoz képest mint amikor csak egy létezett. És ma már nem úgy van mint régen, hogy van 20 híres és jó zenét csináló rockegyüttes. Ma már van 200 ilyen. Piaci alapon nézve tehát egy ilyen együttesnek a zenéje messze nem ér annyit mint akkor amikor csak huszan voltak. Mégis drágább a zene mint régen. Nekem már jópár éve meglátásom, hogy a zenészeknek nem a cd-kből kellene megélni, hanem a koncertezésből. Végülis a zenész azért zenész, hogy folyamatosan zenéljen, személyesen nekem is. Nem pedig azért hogy feljátszon zenét egy korongra 3 hónap alatt, azt sokszorosítva árulják, és után ne csináljon semmit 2-3 évig amíg ki nem fut a lemez teljesen, és akkor megint feljátszon zenét egy újabb korongra... Szóval nem, tessék koncertezni, sokszor, és abból megélni.
A másik meg, szerintem a blue ray hasonlóan nem fog nagy karriert befutni mint a mini disc annak idején. A dvd audio sem futott be túl nagy karriert. A fő probléma itt az, hogy a zenész nem képes megtölteni egy blue ray lemezt. Hiába nagy a kapacitása annak a br lemeznek, ha a zenész egyszerre egy albumot csinál, és egyszerre egy albumát adják ki. Minek azt br lemezre tenni amikor bőven elfér egy cd-n is, vagy dvd-n. Ebben szerintem akkor lenne értelem, ha azon a br lemezen az egy albumnyi zenén kívül lenne valami más is.

Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2009.07.01. 10:38:51

@Rejtett a Szám: Én dolgoztam culágerként egy időben kőműves mellett, úgyhogy tudom mit jelent az hogy télen nincs se munka (egy-két belső munkát, burkolás meg ilyesmi leszámítva) se pénz. Gondolom a zenész is ugyanazt csinálja, mint én anno: elmegy kézi autómosóba, vagy pizzafutárnak, vagy mittudomén.

Rejtett a Szám 2009.07.01. 10:39:21

@gg: Tavaly beszélgettem egy jazz gitárossal Párizsban, az ő elmondása szerint ez a fajta rétegzene szinte teljesen eltűnt.
A hab a tortán, hogy ugyanez volt a véleménye egy kis klub keverőpultosának Seattle- ben, aki szintén tavaly járt a Franciáknál.
Se Blues, se Jazz, csak diun-dissun.

Rejtett a Szám 2009.07.01. 10:45:24

@Kis ember: :)
Csak hozna már össze a sors egy olyan jazz zenésszel, aki tényleg le is tudja játszani azt a három akkordot! Nagyon sokszor láttam már lebőgést!
@Gery Greyhound >: Pontosan. a "művészebbike" inkább rinyál.

Peter Blau 2009.07.01. 10:50:23

Még valami!
Felháborítónak tartom, hogy a memóriakártyám és a pen driveom árának akárhányad részét a szemét artisjus kapja meg. A memoriakártyára saját fényképeket tárolok a fényképezőgépemmel, amelyeknek a jogdíjai engem illetnének, ha eladnám őket. A pen driveomon meg a munkáimat tárolom. Egyiken sincsen sem zene, sem film. Abszolút nem értem miért kell utána fizetni a szemét artisjusnak. Így azt is mondhatom, hogy az én munkámból IS gazdagodik a presser gábor, a zorán, és sok már hasonló emberke akinek az artisjus pénzt oszt, és nem a sajátjából. És ezt ultra nagy bunkóságnak tartom.

Tímár Mihály 2009.07.01. 10:56:37

Egy dologgal nem értek egyet:

Az igényes zenei felvételhez azért nem elég egy sima PC. Megfelelő mikrofonok (minden hangszernek legalább egy), többcsatornás profi hangfelvevő, profi keverő és DSP szoftwer kell legalább. Plusz egy megfelelő helyiség, mert egy kollégiumi szobában elérhető minőség eléggé korlátozott. Ráadásul kell egy hangmérnök, aki ért a felvételhez és keveréshez. Ha a zenekar tagjai között nincs olyan, akinek érzéke van ehhez, akkor bizony elkel egy (legalább fél)profi stúdió és egy hangmérnök. Egy lemez keverése legalább egy hétig eltart, akkor pedig egy hangmérnök egyheti fizetését ki kell fizetni.

Persze nem kell az első promóciós számoknak profi felvételnek lenniük, viszont ha valaki pénzért árulja a zenét, akkor elvárom, hogy tisztességes minőségben legyen felvéve.

Pepinke 2009.07.01. 10:58:10

@endike: Én nem hiszem, hogy össze kell hasonlítani a Beatlest a "komolyzenével". Egyébként a komolyzene ezerféle. A Beatlesnek és az összes könnyűzenének klasszikus alapjai vannak, vagy voltak. Az, hogy neked a klasszikus zene sivár, az a te izlésed. Ha többet hallgatnád, jobban elmélyednél, talán megszeretnéd! Remélem egyszer megszereted. :)
Az, hogy állami pénzen élnek a zenekarok, tudod miért van? Mert magán emberek NEM fektetnek gyakorlatilag egy fillért sem ebbe a zenei ágba! Az Egyesült Államokban például szinte csak magánpénzből működik a szakma és nagyon jól működik! Ott a komolyzenébe pénzt fektetni preztizs, nálunk nem! Nálunk az a preztizs, ha az állam százmillió forinttal támogatja a Megasztárt, miközben szimfónikus zenekarok mennek tönkre és sokan elvesztik az állásukat, vagy negyedállásban dolgoznak! És nem százmilla kéne ezeknek az együtteseknek, ha nem csak pár millió!

Kis ember 2009.07.01. 10:58:55

@Gery Greyhound >:
Na ez az amatőr hozzáállás. Egy olyan zenésznek, aki komolyan gondolja a zenélést, nincs kapacitása elmenni mást dolgozni. Az, ha épp nincs fellépése, gyakorol, új dolgokat tanul. Ugyanis neki az a munkája, hogy zenél. Szerint egy kajakos télen, mikor nem tud kimenni a Dunára, elmegy pizzafutárnak?

Karmadealer · www.sajtoszsemle.blog.hu 2009.07.01. 10:59:13

Azért jó hogy vannak ilyen blogok, mert nem kell órákat fordítanom arra hogy magam írjam le és tegyem közzé ezeket a gondolatokat. :-)

Annyival gombolyítanám tovább a posztíró fonalát, hogy a CD-hez képest az online zene másik legfontosabb különbsége (és jövője) a streaming: minek vesződni a letöltéssel, akár digitális bespájzolással, ha bárhol, bármi, bármelyik eszközön hozzáférhető lesz online: sokszor már ma sem bíbelődnek házibulikon fájlokkal a népek, a youtube-on és lastFM-en mutogatják egymásnak a zenét. És itt elértünk arra a szintre ahol a netre feltöltött zene valójában úgy viselkedik mint nagyapja (a rádiós-), vagy apja, a tévés műsorsugárzás.

Márpedig azokat a modelleket a célzott reklámbevételek, a közszolgálati részt az adóforintok, a sugárzási infrastruktúra fenntartását pedig a készülék üzemben tartási díjak fedezték. Erre az analógiára építve az Internet előfizetésbe épített mondjuk 1000 Ft átalánydíjért cserébe orrba-szájba töltögethetne, streamingelhetne a júzer.

És itt csak ismételhetem az előttem szólókat, a jelenlegi zeneipar homokba dugja a fejét ezért halálra van ítélve, mert a szakadék felé robogva is tövig nyomja a gázt.

Mert ha felismerték volna hogy az élet átlépett felettük, már rég ezernyi üzleti modellt dolgozhattak volna ki a fentiekre, kezdve az átalánydíjas letöltéstől a reklámokkal összekapcsolt megoldásokig (pl csak akkor indul a letöltés ha végigmegy egy kis reklám, stb.) Ezek közül nyilván nem mind honosodott volna meg, de a NULLA Ft / $ bevételhez képest addig is mindegyik többet hozott volna nekik mire a jövő kiérleli hogy melyik gazdasági modell lesz életképes.

Mindenesetre zene mindig lesz, zeneipar (legalábbis így) már nem sokáig.

Ami pedig a közös jogkezelés mai modelljét (Artisjus) illeti minden rúgást, minden gyalázkodást maximálisan megérdemelnek, nem lehet őket eléggé gyűlölni azért amilyen korrupt, élősködő és igazságtalan rendszert próbálnak életben tartani.

carlo74 2009.07.01. 11:00:47

36 lemezre? :)) ezt nem is értem. a magyar rádió többet csinált. és azon kívül is voltak stúdiók..

de most természetesen mindenki tud otthon lemezt csinálni egy db szgéppel.

tyberius 2009.07.01. 11:06:34

Nagyon jó cikk, én is pontosan így gondolom!

Azt még hozzátenném, hogy a filmiparra is ugyanez vonatkozik: a moziban történő vetítés megmarad elsődleges terméknek, amíg a világ világ, az embereknek lesz igényük arra, hogy közösen nézzenek filmet, ergo lesz filmipar is. A házimozi-piacról viszont kénytelenek lesznek lemondani, vagy legalábbis bele kell törődniük a marginalizálódásába - miután a tartalom jóformán költségek nélkül sokszorosítható az internet segítségével, egyre kevesebben fognak fizetni az adathordozóért.

Nincs ezzel semmi baj, nem fog belehalni az iparág. Az egész hercehurca a fájlcserélők üldözésével csak kutyakomédia.

Karmadealer · www.sajtoszsemle.blog.hu 2009.07.01. 11:07:23

Mondjuk azt is megnézem aki egy komoly Steinway koncertzongi, Zelmer szaxik, speckó dobok, bőgő, egy kivételes adottságú énekes (nő) és vokálosok nélkül összedob egy önálló és eredeti akusztikus lemezt, otthon a konyhaasztalon egy laptop / PC segítségével. :-)

Rejtett a Szám 2009.07.01. 11:08:08

@phorvath: Igazad van, de a cikk a 70-80-as évek minőségéről beszélt, azt hiszem.

Donat 2009.07.01. 11:08:53

Elég jó cikk, vannak benne jó meglátások, csak kicsit kevered a szerző és az előadó fogalmát. Bár az amatőr/félprofi pop/rock zenében tényleg sokszor azonosak, de ez azért nem feltétlen van így.

"A kiadók ugyanis szeretik levonni a szerzői honoráriumból a befektetett stúdió- és marketingköltségeket." Ez nem teljesen szeretés kérdése :) a kiadó itt úgy működik mint egy kockázati befektető, ő előre kifizeti a stádió költséget, a gyártás, raktározás, logisztika költségét, a marketing költségeket, intézni a jogi ügyeket, stb. - ennek az ellenértékét pedig logikusan a lemezeladásból és a kapcsolódó szomszédos jogokból (rádiós játszás jogdíja, filmzeneként való értékesítés, stb.) próbálja fedezni. Lehet Do It Yourself módon tevékenykedni, de a kiadóknak ha nem is a klasszikus/mai értelemben, de megmaradt az a promóciós szerepe, hogy kiemelje a zajból, a túlkínálatból az értékes tartalmakat. Promózza azokat az újságok, rádiók, tv műsorok felé. Hiába férhetsz hozzá bármihez a neten, de az emberek többsége a mainstream médiából tájékozódik továbbra is, a rádiók fontos stílus vezérlők, stb.

Visszatérve az előző gondolathoz, a kockázatot ilyen esetben igazából nem az előadó viseli, hanem a kiadó. Ha egy lemez nem lesz sikeres, az előadó maximum nem keres rajta pénzt, de a kiadó kifizette már rá a fent említett költségeket, vagyis neki sok százezres, milliós bukás is lehet. Éppen ezért van az, hogy a kiadó több kisebb első lemezes zenekarral is próbálkozik és aztán ami bejön azon fedezi a veszteséges kiadványait. Az igazi lottó játékot kiadó játssza, mert ő veszíteni is tud a mutatványon.

Ahogy Songoman is írta, sajnos itthon a legális digitális terjesztésnek a jogvédő szervek eléggé alátesznek az irreális jogdíj árazás miatt. Ez elég szomorú dolog, mert egyes stílusokban - pl. az elektronikus zene terén látszik, hogy egyes tematikus portálokon keresztül (pl. Beatport.com, DJtunes.com, stb.) igenis hajlandóak fizetni a reális árú tartalmakért.

Ahogy Kis ember is írta, a filmzenékkel pl. nem koncerteznek. A cikkben írt módszer az élő műfajokban működőképes lehet, sőt direkt erre a modellre találták ki a 360 fokos üzleti megoldásokat. Ahol már nem is feltétlen kiadó van, hanem van egy promóter cég és van egy előadó. Ahol kölcsönösen részesednek minden kapcsolódó bevételből - pl. merchandise - a zenekaros pólók, bögrék, kulcstartók, stb.
De sajnos ez ahogy itt többen is írták, nem minden esetben működőképes. Én alapvetően a "feel free" zenében hiszek, pl. youtube - ahol ingyen hallgathatsz/nézhetsz mindent, mert a reklámokból ők kifizetik a jogdíjat, vagy akár a Spotify ahol 10 €-ért korlátlanul férsz hozzá a zenékhez. A mostani árak tényleg irreálisak, de nem hiszem, hogy a teljes ingyenesség felé haladnánk a teljes zeneipart tekintve. Az amatőr szegmensben viszont ahogy leírtad ez egy hatalmas paradigma váltás és nagyon sok új és jó lehetőséget nyitott meg. (Nekem is van több olyan ismerősöm, akik amatőr zenekarukkal myspace segítségével kijutottak Német o-ba, Ausztriába, Moszkvába, koncertezni.)

Az igazi Svarc Enegger · https://www.youtube.com/watch?v=Ik9qunsZZtY&index=21&list=RDJVoyWQSNr8I 2009.07.01. 11:14:42

Ez teljesen igaz, szerintem. Rég gondolom, hogy a zene legnagyobb ellensége épp a zeneipar.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:18:41

igazából kit érdekel a zeneipar, én ugyanazért írok, amiért 9 évesen is szerettem volna, mert van egy késztetésem valami kifejezésére, a szabad licencű műveket, mint amik például itt is vannak:

imslp.org

ugyanolyan szabad licenc alatt regisztrálja az Artisjus

problémó? ha akarok csinálok felvételt, amit bárki szabadon terjeszthet

carlo74 2009.07.01. 11:18:56

@Karmadealer: ilyen lemez nem készült itthon kb 20 éve. vagy, ha igen, akkor az ákosé :) pedig abba kár.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:22:00

Kis ember 2009.07.01. 10:58:55
Egy olyan zenésznek, aki komolyan gondolja a zenélést, nincs kapacitása elmenni mást dolgozni.

baromság: József Attila is rakodott a piacon, naponta 1-2 órája volt, ezalatt egy nem kis és IMHO elég zseniális életművet

Donat 2009.07.01. 11:24:37

@Karmadealer: Artisjus - abszolút egyetértek :) ők egy nagyon átláthatatlanul működő, bürokratikus szervezet. Akikbe évente befolyik 10-12 Milliárd (!) Ft - főként az üres hordozók jogdíjából és valamicske kicsordogál a művészeknek egy átláthatatlan felosztási rendszerben.

Viszont az a módszer amit írtál, hogy 1000 Ft mindenkinek a net előfizetésbe és mindenki szabadon streamelhetne ez pont a tipkikus Artisjusos megoldás, lásd az üres CD-k után fizetett összeg :))
Amúgy jó az alap elgondolás, csak van aki nem tölt le zenét/filmet, mert csak munkára használja a netet, stb. szóval egy ilyen általános díj kivetése nem túl igazságos. Aztán meg még nagyobb kérdés lenne a felosztása. Hogyan állapítják meg hogy a sok millió dal és film elkészítője közül ki, milyen arányban, mennyit kapjon?

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:24:54

az igényes zene lényege imho nem a hifi, hanem a hangok egymásutánja, van kb. 5000 felvétel az elmúlt 100 évben a Kunst Der Fuge-ból, nincs olyan sercegő, ami ne lenne zseniális

Pepinke 2009.07.01. 11:30:15

@satie: na igen, egy még tanuló zenész elmehet dolgozni is, ugyanakkor az órákra járás, meg a 3-4 óra napi gyakorlás mellet nem könnyű. Egy felnőtt, már végzet muzsikus viszont, sokszor két állás mellet, hogy megéljen és még rendes napi gyakorlás mellet, ezt nem nagyon teheti meg.

Tenoce · http://www.deezer.com 2009.07.01. 11:35:09

@Donat: A streaming is csak fel megoldas a jelenlegi technologiai fejlettseg mellett. Egyreszt a zenehallgatas kevesebb mint 50% helyhezkotott. 60%-a a fogyasztoknak nem a szamitogepe mellett ulve hallgatja a zenet. Mobilra streamelni a jelenlegi parameterek mellett:

*draga (valamilyen nagy GB-os csomag vagy flatrate kell hozza)
*jo minoseghez nagy savszelesseg kell (sok helyen meg nincs 3G)
*nagyon hamar leszivja az aksit
*streameles kozben nem tudsz rendesen telefonalni (uj keszulekek mar igen)
*egeszsegugyi hatasok (ok nem bizonyitott hogy karos, de ki tudja, hogy tobb oranyi streameles alatt, nem sulnek meg a tojasok, a zsebben hordott mobiltol... :D)

Persze nem azt mondom, hogy nem jo modell, pl. a Spotify, a Last.fm, de csak reszmegoldas.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:37:29

@Pepinke

én egy fillért nem keresek, és nem is akarok keresni azzal, hogy napi pár órát zenét írok,

Mellette dolgozom, és szerényen élek. Éspedig azért, hogy abban a pár órában írhassak, amit szeretnék.

KopaszMercis 2009.07.01. 11:37:31

okos okos.. ritkan van jo blog bejegyzes de itten ez az tőgyeim és uraim.

Kis ember 2009.07.01. 11:41:57

@satie:
Hú, de műveletlen vagyok! Nem is tudtam, hog y J. A. zenész volt.
Hogy jön ő ide?

Satie, hányan fizetnek a zenédért?

dragi · http://digisample.hu 2009.07.01. 11:43:33

A cikk tényleg jó, csak szerintem egy picit egyoldalú.
A kocertekből nem tud megélni egy zenekar. A koncert ugyanúgy drága, csak most sok mindent lenyel a zenekar, a hely, sokszor akár a szervezők is.
A profi lemezeket pedig meg kell csinálni, ami azért annyira nem kevés pénz, és otthoni technikával pedig sajna nem lehet olyan végeredményt elérni, ezt csak a reklámok próbálják elhitetni a kispénzű vásárlőval. Nemhiába a mai napig sok zenész csak áhítozik, hogy milyen jól szólnak bizonyos nyugati lemezek. (pedig a zenész is vett egy-két dolgot ólcsón, amire az volt írva, hogy ua., mint a stúdiós cucc)
Egyetértek azzal, hogy amit a kiadók és az artisjus művel, az ...rossz, de attól még a zene lopása sem lesz jó.
És végül tényleg nem védeni akarom a kiadókat, mert elég jól ismerem őket, de azért a médiamegjelenés, reklámok, egyéb költségek akadnak, mert ugye ha ismeretlem zenekar ismeretlen helyen játszik, nem nagyon lesz néző, meg vásárló...

Pepinke 2009.07.01. 11:44:56

@satie: Nem egészen értem, hogy mennyiben válasz ez az én állításaimra, de nem baj! :)
Továbbszőve a gondolataimat, nem értem egyébként, hogy miért kéne egy profi zenésznek több állást vállalnia, sokszor olyat, ami nem választott szakmája! Hiszen egy profi zenész munkája sem ér kevesebbet más szakma munkájánál, mégis sokkal kevesebbre tarják más munkáknál! Egy kezdő zenész, szimfónikus zenekarban kevesebbet keres, mintha elmenne árufeltöltőnek teszem azt! Pedig majd két évtized szellemi és fizikai munkája van mögötte!

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:48:11

@Kis ember

J. A. nem volt zenész, csak 1 közismert példát mondtam, zenében is van ilyen, John Cage-től kezdve Webern-en át egy halom jelentős zenészt lehet mondani, aki más polgári szakmája mellett nem a pénzért csinálta.

A zenék, amiket írok CC-BY-SA licenc alatt állnak, nem kell érte senkinek sem fizetni, ha valaki ragaszkodik hozzá, fizethet, volt már rá példa, de nem zeneipari szakmunkásképzőben végeztem, nem érdekel a zeneipar.

kalannenikalandjai 2009.07.01. 11:50:46

Jeszenszky Zsolt ilyenkor merre jár? :D

dragi · http://digisample.hu 2009.07.01. 11:51:08

@Pepinke: Egyetértek, és valahol azért ez a szitu a termék értékével is. Egy merciért adnak 30 millát, pedig van már belőle dögivel, de normális ember nem lopja el. Persze arra, hogy mondjuk egy csapat 6 évet dolgozi együtt, előtte emberenként 10-15évet tanul/gyakorol, arra sz*runk...

Az ingyenesség azért lássuk be, hogy kicsit túlzás. Vagy akkor egy teljesen más területen miért nem lehet ingyenes minden? (közlekedés, élelmiszer, stb.)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.07.01. 11:52:18

@efes: "Hát, ecsém, akinek mondjuk Bach vagy Beethoven unalmas és sivár, annak fingja nincs a zenéről. Csak úgy mondom."

Aki pedig ilyet állít az bizony vaskos szemellenzőt visel, ecsém :-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.07.01. 11:56:42

@Peter Blau: Egy időben (szerződés alapján) -heti rendszerességgel- közel ezres nagyságrendben használtunk fel cd-ket (majd dvd-ket) adatmentésre. (értelmetlen volt, de ezért fizettek). Később CF kártyákat vettünk kartonos tételben, amire _megvásárolt_ software-eket telepítettünk. Hihetetlen mennyit kaszál így az Ártalmus, amiből aztán oszt olyan zenészeknek, akiket akkor se hallgatnék ha kényszerítenének rá :-/

Kis ember 2009.07.01. 11:57:12

@satie:
Na, ha J. A. nem volt zenész, akkor ne keverjük ide.
Mivel a te zenédért nem fizetnek, másból élsz, akkor és úgy csinálod, ahogy neked jólesik. Ezt hívják amatőrizmusnak. Ez független a színvonaltól.
Ha valaki profi zenész, annál azért nem így működik. Napi 4-5 óra gyakorlás után úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger. Szellemi munkát már nem nagyon tudok végezni. Ha fizikait végeznék, akkor meg nem tudnék másnap zenélni.
Mi a megoldás?
Nekem az, hogy muszáj vagyok külföldre járni dolgozni. Az meg kemény dolog, elszakítva a családtól, idegenben.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 11:58:11

@Pepinke

Tudom, hogy milyen megalázóan keveset keresnek a zenekari tagok, zenetanárok, szinte semmit, hiszen majdnem minden ismerősömnek ez a munkája, annál kevesebbet, effektíve semmit már csak azok a zeneszerző keresnek, akik nem a gazdag MuPa-s hallgatóknak, hanem az akár ingyenesen meghallgatható kis koncertekre írnak.

Mikor szakmát választottunk és elkezdtünk a konzervatóriumba járni, pontosan tudtuk, hogy ebben a választásban nagy valószínűséggel az van, hogy főleg az akcsis végzés utáni 1. évtizedekben szegényen fogunk élni és nélkülözni fogunk, mi több, lehet, hogy olyan szegényen halunk meg, mint JSB. Afrikában meg éhen halnak.

Girhes Joe 2009.07.01. 12:00:14

A filmzenét ne keverjük ide, mert az igaz, hogy azzal nem koncerteznek, de a filmgyártás fizet érte, majd ők meg a moziban megkeresik a bevételt. Ergó mégiscsak "koncerteznek" filmzenével - a moziban, filmvetítés címszóval. Persze ekkor már nem az élőzene, hanem a közösségi filmnézés generálja a fizetőképes keresletet.

Rejtett a Szám 2009.07.01. 12:00:23

Nocsak! Milyen érdekes, kicsit idevágó kommentet találtam a Munkahelyi Terror oldalon:

Strici 2009.07.01. 08:54:46
@a_tom: A magabiztosság a szélhámosok sikerreceptje. Természetesen vannak más szakmák is, ahol ez követelmény. Sajnos, egyre inkább. Tegnap hallgattam egy telóinterjút a Zeneakadémia rektorával, aki elmondta, hogy ma már nem az igazán nagytudású, elmélyült zenészek kapnak fellépési lehetőséget, nem olyanok, mint amilyen pl. Perényi Miklós vagy Richter volt, hanem zenebohócok. Akik fotogének, a nap 24 órájában képesek interjút adni, stb.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 12:01:00

@Kis ember

Számítástechnika tanárként dolgozom, rendszergazdákat oktatok, elfogadható, de abszolút nem sok pénzért.

Ezek után éjjelente/hajnalonta + 7végén megpróbálok néhány órát beleölni abba, hogy írok. Igen, mintha átment volna rajtam az úthenger, pontosan tudom, hogy miről beszélsz.

Kis ember 2009.07.01. 12:04:00

@Gergő77:
Aha. Pont ez a lényeg. Ha ingyen töltöd le a filmet, akkor nem fizetsz a filmzenéért. Erről szól a poszt.

Kis ember 2009.07.01. 12:05:03

@satie:
Azzek, most látom csak, te tényleg Satie vagy? Külföldön mindig téged kellene játszanom, de nem tudok. :))

Rob67 2009.07.01. 12:05:11

Egy dolog kimaradt, éspediglen elég fontos.
Lassan a hangzó anyagok, albumok tartalma is lecsúszik egy olyan értékre ahol már az ember nem szívesen ad ki érte pénzt.
Ma riktán lehet a nyugateurópai/amerikai piacon öt millió feletti eladás produkálni. Néhányan megteszik, függetlenül attól szeretjük-e.
Bruce Springsteen, Nora Jones, Garth Brooks és persze most újra Jacko.
Lássuk be ezek az előadók nem a napi zenei trendeket lovagolják meg, albumaik sokszor generációk múltán is pontosan ugyanazt az érzés váltják ki, ugyanolyan hatással bírnak.
Mint a Michael Jackson halála utáni legális kereslet megmutatja, igenis van fizetési hajlandóság a termékre.
Romlott tejre, szedett vedett zenei árura legfeljebb ideignesen és csak erős marketinggel.
Ez is jelentős különbség.
Beyoncé, Lady Gaga, Radiohead, Coldplay...
Átmeneti játékosok egy jelenleg zavaros és igazi ikonok és tehetségek nélküli langyos vízben.

Legelő Őse · http://legeloose.blog.hu/ 2009.07.01. 12:06:58

"@Kis ember: Az a baj, hogy a netezők egy része eléggé egysíkúan gondolkodnak a zenéről. Nem lenne baj, mert nem szakértők, csak megfellebbezhetetlen szentenciákat osztogatnak, amatőr módon."

Szerintem nem lehet egysíkúan gondolkozni a zenéről! Vagy tetszik, vagy nem tetszik valakinek. Ha nem tetszik, pont leszarja bárki hogy mennyit tanult a zenész, vagy az igényes zene egyébként vagy sem. Ha a piacnak nem kell, akkor nem kell és kész!
A jazz és a komolyzene továbbra is egy speciális platform, mert legtöbbje nem könnyen fogyasztható, hanem egy folyamat része, mire a hallgató zenei érzékenysége, fejlődő zenei műveltsége segít befogadni egyre többet belőle - ezért sok mainstream szabály máshogy működik a jazzban, de ettől függetlenül a terjesztés módja hasonlatos lehet!

A koncerthelyekről pedig annyit - a kis koncerthelyek azért nem telnek meg, mert legtöbbször a helyek rosszak, nincs reklám, egyszerűen rosszul csinálják a tulajok - tisztelet a kivételnek, azért vannak jó példák is! Például a legutóbbi debreceni Benson koncert után, George egy kis pubban jammelt ingyen hajnalig a magyar zenészekkel - életem legnagyobb élménye volt...ilyesmi hazánkban azért nem tud kialakulni, mert nincs egy normális hely ahol ez előfordulhatna nagyobb gyakorisággal, ami inspirálná a zenészeket. Ma egy klubban a zenekarnak előre meg kell vennie a tulajtól a belépőket...ez egy vicc...

Girhes Joe 2009.07.01. 12:12:40

@dragi:
Azt senki nem vonja kétségbe, hogy az ingyenesség túlzás, amennyiben az alatt azt érted, hogy senki, sehol, semmilyen formában nem fizet a zenéért. Azonban itt nem erről folyik a diskurzus, hanem arról, hogy
1) bizonyos ingyenes csatornák létezése még nem tekinthető zenelopásnak, mert ezzel párhuzamosan, sőt együttműködve, életképesen létezhetnek fizetős csatornák is,
2) a fizetős csatornákon is a minőségi, mennyiségi összetétel, meg az árképzés nem lehet örök ideig állandó, hanem kénytelen lesz megváltozni, hiába ellenérdekelt a zeneipar ebben.

Amúgy ha már a közlekedést hoztad példaként, az tipikusan olyan terület, ahol már évtizedek óta megy a vita arról, hogy milyen arány legyen az átalánydíj (=adóból, államilag finanszírozott) és a használatarányos díj (=jegyárak, autópályadíj, stb) között. És bár meredeken hangzik, de közgazdaságilag van ráció akár abban is, hogy utazzon mindenki ingyen a MÁV-on, ha már úgyis a 90%-át adóból tartják fenn, legalább meg lehetne spórolni az összes kalauzt, pénztárost és peronőrt.

A zene is elérkezett ugyanerre a szintre, mint a vasút:
- ma is tömegesen használják az emberek,
- azonban a fizetős szolgáltatás iránt csökken a kereslet, mert irreális az árképzése, miközben társadalmi érdek fűződik a szolgáltatás fenntartásához,
- költséges, nehézkesen működő, és korrupt a használatarányos fizetést biztosító struktúra.

Szóval már rég itt az idő új üzleti modelleket kitalálni.

Rejtett a Szám 2009.07.01. 12:13:14

@Rob67: Szerintem annyira felaprózódott és szubkultúrákra tagolódott a zenei élet, hogy a jövőben nem is lesznek pop ikonok. Véleményem szerint ez nem is baj, nem sok értelmét látom egy kivetítőn szaladgáló embernek, 15000-ért.
A klub emberközelibb.

Legelő Őse · http://legeloose.blog.hu/ 2009.07.01. 12:13:27

@Rob67: ezzel nem értek teljesen egyet - érezned kell hogy az emberek értékelik hogy mi az ami érték - azzal, hogy fizetnek érte, vagy éppen annyira népszerű lesz az előadó, hogy megnő a reklámértéke! Vagy éppen egy j promóval eladott fos - csak akkor az éppen egy hónapig tart.
Nem mellékesen Beyoncé valódi énekesnő, igazi hanggal...zseniális...hogyan lehet egy promógázzal LadyGAGA összehasonlítani? Lehet az antik világon mélázni, de azért a jelen is termel tehetségeket. Lehet hogy Jackó ha ma kezdené, nem lenne többe egy sikeres ám átlagosan híres soul rnb előadónál. Az hogy a Te fiatalságodat mi határozta meg, egy dolog, de ma is vannak értékek! Ha leolvasod a cikket - azért langyos a víz, mert kb. 15X annyian csónakáznak a tavon...és biztos feltünt, kicsit felgyorsult, kinyílt a világ kommunikációja.

Girhes Joe 2009.07.01. 12:20:18

@Kis ember:
A poszt egy árva szót nem szólt a filmiparról, de a párhuzam nyilvánvaló: a digitális zene a letöltött filmmel áll párhuzamban, az élő koncert meg a moziélménnyel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a moziért hajlandóak fizetni az emberek, és azon belül kifizetik a filmzenét is. (Egyébként a környezetemben akik sok filmet töltenek le, moziba is rendszeresen járnak. A letöltés csak a minőségi szűrő, ha úgy tetszik a reklám, de az igazi szórakozást a mozi jelenti.)

tlac 2009.07.01. 12:22:10

@Songoman: @Rejtett a Szám: kocsmákban

tlac 2009.07.01. 12:22:37

"Ha ez az ertek 10 es 15 forint kozott lenne, akkor senki nem toltene le illegalisan"

ebben ne légy biztos...

Girhes Joe 2009.07.01. 12:27:29

@tlac:
Legalábbis nagyságrendileg más lenne a letöltők száma. Létezik az árnak egy olyan alsó szintje, ami alatt már a többségnek nem éri meg a letöltőssel járó macera meg idő, kifizet ennyit az egyszerűségért. Ez is olyan dolog, mint az utazási iroda, ha nagyon drágán szervez utat, akkor az ember inkább megszervezi magának, de ha olcsók, akkor a franc se fogja az idejét meg az idegeit pocsékolni szállásfoglalással meg jegyek vásárolgatásával, egyenként, egy rakás különböző szolgáltatótól.

Rejtett a Szám 2009.07.01. 12:29:06

@tlac: Megnyugodtam. Probléma megoldva..

Girhes Joe 2009.07.01. 12:29:51

@tlac:
vagy mondhatnám azt a példát is, hogy windowst megéri crackelni, aktivációt kikerülgetni, feketén frissíttetni, míg linuxot megéri pénzért megvenni telepítési segédlettel és supporttal együtt. Pusztán a különböző árszint miatt.

tlac 2009.07.01. 12:30:55

@Pepinke: állam támogatja a Megaszart??

dragi · http://digisample.hu 2009.07.01. 12:39:52

@Gergő77: Konzumerben nem is nagyon adnak el sok linuxot...

backward 2009.07.01. 13:00:27

@Kis_ember: A filmzene szerzőjét, előadóját kifizetik a film készítői.

Donat 2009.07.01. 13:03:00

@Songoman: ez nem ultimate megoldás az biztos, pláne az egészségügyi kockázata miatt :DD
Inkább pl. abban látom a stream jelentőségét, hogy ma már ha vmi zenét meg akarok mutatni egy ismerősömnek akkor egy youtube linket küldök. (Nem mondjuk egy torrent filet :P)

De abszolút van igény a zene birtoklásra is, pl. nem szeretném ha futás közben egyszer csak megszakadna a zene, vagy akár repülőn ülve is szeretnék valamit hallgatni.

Botfülű Suzan Boyle hasonmás · http://zoltanatya.blog.hu 2009.07.01. 13:32:21

Nagyon jó poszt. Lehet, hogy a zeneipar most éli meg a reformációt? A klérus (kiadó) mint közvetítő kihagyható az előadó és a közönség között?

Bobby Newmark 2009.07.01. 13:34:40

@Gergő77: "Létezik az árnak egy olyan alsó szintje, ami alatt már a többségnek nem éri meg a letöltőssel járó macera meg idő, kifizet ennyit az egyszerűségért."

Eheh, mert, ha fizetsz érte, akkor nem kell macerálni meg időt tölteni a letöltéssel? :D
Vigyázz, mert előbukkant belőled a szerzői jogvédő! :)) Elég a zenéért fizetni, hallgatni már nem kötelező? :P

Egyébként a netes fizetős dolog kb 10x macerább, mint az ingyenes, elég fura érv, hogy majd megveszik, mert letölteni macerás.
Szal ha már egyszerűség, hasonlítsuk össze ezt a három esetet:
1. isohunt.com, három keresőszó beírása, egy klikk a download gombon, egy klikk, hogy megnyitás, meg egy OK a torrentprogramban. Egy óra, és lent van egy album.
2. Legális online zeneletöltő. Kiválogatom a számokat, ami kell, kosárba dobálom. Majd mielőtt elkezdhetném letölteni, megadom a nevem, címem, kártyaszámom, felhívom a telebankomat, hogy keretet engedélyezzek a virtuális kártyán, leokézom, hogy na mehet, fizetek, és ezek után tölthetem, de lehet, hogy olyan zenét, amin mindenféle DRM meg egyéb védelmi pöcsség van, csak hogy engem szivasson.
3. Zenebolt. Felöltözök, fél órát BKV-zok, aztán vagy van a boltban amit keresek, vagy nincs. Jó esetben van, megveszem, fél órát BKV-zok haza, elment a fél délutánom.

Szal hagyjuk a kényelmi szempontokat, abban SOHA nem fog tudni versenyezni az illegális letöltéssel. Torrentnél nagyjábóól az egyetlen szempont a kényelem, míg vásárlásnál az csak a sokadlagos, igen gyakran teljesen mellékes.

Erre én nem is látok megoldást, ezen a téren igen komoly hátrányban vannak a legális oldalak...

BodóBalázs 2009.07.01. 13:36:02

Kedves GG,

Tisztellek és szeretlek, de ennek a postnak se füle, se farka nincs.
Nézzük sorjában:
1. hiba: Azt állítod, hogy a hangfelvétel, a tartalom elvesztette az értékét, mert ma már mindenki tud zenét csinálni, és ezért túlkínálat alakult ki a zenepiacon, ami lenyomta az árat.
Tévedés. Az, hogy mindenki tud zenét csinálni, a piacon elérhető termékek változatosságát növelte meg. Ez csak akkor vezethetne túlkínálathoz, ha mindenkinek mindegy lenne, hogy mit hallgat. De ez szerencsére nem így van. Figyeld meg: sokféle csoki, cigi, könyv van a piacon, de ettől még egyiknek sem nulla az értéke. De hiszen ezt te is tudod, mert

2. hiba: rögtön ellent is mondasz az előző állításodnak, amikor azt mondod, hogy „A zene pedig érdekes művészet: itt bizony az amatőrök nagyon gyakran érdekesebb, eredetibb műsorokkal jönnek elő, mint néhány megfáradt, sokszor kiégett profi, így azzal sem érdemes érvelni, hogy a kis költségvetéssel összedobott lemezek kisebb értéket képviselnek.” Aha! Tehát akkor a zene értékét mégsem a piac egyszerű szabályai: a kereslet és a kínálat összefüggései határozzák meg, és így a zene esetében nem igaz az sem, hogy „ha valamiből kevés van, a rá irányuló igény könnyen elszaladhat – így az értéke felmegy. Ha viszont valamiből sok van, majd egyre több, annak az értéke gyors ütemben romlik, szélsőséges esetben meg is szűnhet.”

3. hiba: „Ha még fizetni is kell azért, ami egyébként millió csatornából, szünet nélkül folyik ránk, az vészesen lecsökkenti a vásárlásra irányuló késztetést.” Egyrészt, a példák, amiket ingyen, fizetés nélkül ránk ömlő zenecsatornákként azonosítasz: „mennyiségű rádióállomáson, üzletekben, kávézókban, éttermekben, mozi előtt, alatt és után, taxiban, telefonban, mindenhonnan zene ömlik ránk.” Nem igazán ingyenesek: a reklám, a kávé és az összes többi termék és szolgáltatás árába beépített, Artisjusnak fizetett jogdíj létező bevételek a zeneipar számára, és a cehhet végső soron én fizetem. De ez a kisebbik baj.

4. hiba: A nagyobbik baj az, hogy te is elhiszed azt a zeneipar által lihegett propagandát, hogy senki nem fog fizetni valamiért, amit ingyen is igénybe lehet venni. Számtalan kutatás cáfolta ezt a hiedelmet itthon legutóbb a zenepiacon Lakatos Zoli (www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/07_hanghordozo/), a mozi piacon meg Zoli és én. Ha jobban belegondolsz ebben semmi meglepő nincs. Magyarországon évi 50 milliárd forintot fizetünk ki úgy, hogy soha, senki nem kényszerít rá. Ennyit adunk évente borravalóként, önként, utólag, egy a cehbe foglalt szolgáltatásért. Nem furcsa? A rajongókról, akik hihetetlen összegeket képesek kicsengetni a rajongásuk tárgyának látványáért, ne is beszéljünk. De pl. én is olyan vagyok, hogy az általam szeretett és becsült előadók munkáit megveszem, mert tudom, hogy ezzel olyan dolgot támogatok, ami nekem fontos és jó. És nem a koncertről beszélek, csak egyszerűen nincs pofám egy zeneiskolában pedellus Cziránku Barbaro Sándor zsebéből még azt a 200 forintot is kilopni, amennyibe a zenéje a zene.hu-n kerül.

Arról nem is beszélve, hogy még az „ingyenes” letöltés sincs ingyen. A net, a hardver, a keresésre, és a minőség megtalálására szánt idő és energia, a jogi kockázat, ha összeadjuk, már majdnem eléri az iTunes 99 centnyi árát. (az iTunes egyébként nem adhatott volna el sokmilliárdnyi számot, ha igazak lennének az ingyen hozzáférésről és a túltermelésről írott soraid).

Számomra mindebből az következik, hogy mivel az ingyenes zene sincs ingyen, ezért (és ettől függetlenül is) lehet vele versenyezni, és bár könnyebb egy koncerten sok kopasz kidobót alkalmazni, hogy mindenki kifizesse a jegyet, de ez nem az egyetlen módja a pénzszerzésnek.

Void Bunkoid 2009.07.01. 13:37:41

Bakker, pont ezen filóztam ma én is. Igazából nincs kedvem végigolvasni az összes kommentet, így lehet hogy ismételni fogom vmelyiket, de nembaj.

Szóval amire a cikk rátapint, hogy a zene mint érték elveszett, nagyon is helytálló. Pont a laptop-barkács jelleggel készült cuccokat említve, a zenehallgató közönség egyre nagyobb része maga is zeneszerzővé, producerré, hangmérnökké válik, és termeli a cuccot. De nagyipari mennyiségben. Ezért van az hogy egy mp3lejátszón 50 ezer szám elfér, amiből - meg merem kockáztatni - 49 ezer 500 darab semmirevaló hulladék.

Ez amúgy nagyrészt az internet szabdságának köszönhető, ennyi. Ha csak _valóban_ igényes zenéket akarunk hallgatni, akkor tökegyszerű, be kell tiltani mindenféle zenei anyag interneten való közzétételét, valamint be kell zúzni az összes gagyi koreai hangszert-kütyüt. Így máris elitizáltuk a zeneipart.

A baj az, hogy az emberek elkényelmesedtek, és igenis akarnak többgigabájt-per-nap szinten izomból letölteni, aztán a letöltött zenék felét meg sem hallgatniotthon dízsézni, rákornyikálni az olcsó (természetesen netről rendelt), de mégis elfogadható hangminőséget produkáló mikrofonjukkal, és kib*szni az egészet a májspészre. Egyesek, pl a bájosan paraszt Lily Allen - még világhírűek is lettek vele. S bármilyen ez ellen való próbálkozás akkora tiltakozást váltana ki a tömegekből, mint ide Lacháza...

Pepinke 2009.07.01. 13:38:26

@tlac: Úgy tudom, hogy a legutolsó szériát támogatta ennyivel.

dadan 2009.07.01. 13:40:02

A cikk alapvetően helyes következtetésekre jut a hangfelvétel kiadókkal kapcsolatban, ezzel nagyjából egyet is érthetünk, viszont a kommentekből kirajzolódó vadromantikus, hátborzongatóan ostoba és plasztikus véleményeket, miszerint az igazi zenészek, akik a zene szeretetéért, meg nem pénzért bla,bla,bla, azért tegyük már a helyére.
A zenével hivatásszerűen foglalkozó alkotók, előadók, mint azt a jelző is mutatja, arra tették fel az életüket, hogy zenét szerezzenek és azokat elő is adják, míg a társadalom más hasznos tagjai mondjuk arra, hogy gyógyítsanak, házakat építsenek, szoftvereket fejlesszenek. Várjuk tehát el, hiszen akkor így igazságos, hogy a gyógyítást hivatásuknak tekintő orvosok, a házakat szeretetből építő kőművesek és a munkájukat szent fanatizmussal éjjel is végző szoftverfejlesztők természetesen ingyen dolgozzanak? Mert milyen aljas dolog már ilyen munkáért még pénzt is kérni...
Próbáljuk tehát lehántani végre a zenéről is ezt az idegesítő romantikus mázt. Attól, mert a zenekészítés egyszerűbbé, a technológiák mindenki számára elérhetővé váltak, még nem lesz több tehetséges, invenciózus eredeti alkotó, zenész meg pláne nem, mint ahogyan ép ésszel nem állnánk neki házat építeni, vagy számítógépes programokat írni, csak mert meg tudjuk venni a téglát vagy mert van otthon egy "bivalyerős" gépünk.
A zenész, akinek a munkájára tehát szükség van, úgy gondolom joggal szeretne megélni abból, amit csinál, kivált, ha azzal sok-sok embernek tud örömöt szerezni.
Joggal érzi úgy, hogy az a szellemi produktum, amit létrehoz, bizony pénzre is váltható értékkel kellene bírjon.
És ahogyan a cikk szerzője pontosan érti, ebben a paradigma-váltó időszakban alakul majd ki, hogy egy zenemű sokféle felhasználása után, milyen csatornákon és kik gyűjtik be a jogdíjakat és juttatják el a szerzőkhöz. A pusztán hangfelvétel kiadó cégek kora tehát valóban lejárt és minden bizonnyal visszatérünk a zeneipar kezdetéhez, vagyis a zeneműkiadók jelentősége nő majd meg valamint azoké a kis zeneiparban dolgozó cégeké, amelyek egyszerre foglalkoznak menedzsmenttel, zeneműkiadással és megtalálják a helyüket a digitális piacon.

Pepinke 2009.07.01. 13:42:07

@SzerelmesDolgok: Igen, felépítették a MÜPA-t, de ettől még nem nőtt meg az igény. Az igény kialakulásához már az általánosban fel kellene kelteni az érdeklődést a zene iránt, legyen az klasszikus, jazz, pop, metál, stb... Szerintem.

Pléh Dániel 2009.07.01. 13:45:16

@songoman: Pontosan ezt mondom én is. Az alapstruktúra működésképtelen, s kódolva van benne az eladhatatlan termék.

S ennek a rövid távú megváltozásában nem hiszek. Megváltoztatni meg nem tudtuk, együtt sem...:((

Mindennek persze lokálisan meglesznek a következményei, s talán majd az némlileg realistábbá tesz sokmindenkit...Ha meg nem, akkor maradunk digitális fehér folt a térképen még évekig...vagy örökre...

artifex · http://www.amywinehouse.co.uk/ 2009.07.01. 13:52:45

@BodóBalázs: Szerintem a túlkínálat abból adódik, mint a neve is sejteti, hogy sokan vannak piacon sok termékkel és nem abból, hogy sok embert érdekel amit létrehoznak.

Látom népszerű nálad a minden pénzbe kerül, de ha otthon van netem és kábeltévém, akkor az ott van attól függetlenül fix havidíjért, hogy töltök le vagy sem, ha nézem vagy sem. Azaz a letöltéstől többe nem fog kerülni, ellenkezőleg, a havidíjból "értelmesen" felhasználom azt, amit leszedek, szemben azzal, ha ott fityeg a vonal 0 bit átvitellel. Ugyanez igaz a gépre is. Nem azért veszek gépet, hogy letöltsek, hanem van a gép és letöltök vele.

Abban viszont egyetértünk, hogy amit/akit szeret és tisztel az ember, azt vegye is meg, mert megérdemli.

eloszto · http://eloszto.hu 2009.07.01. 14:14:42

Ez már bennem is kerengett!

gg 2009.07.01. 14:28:27

@BodóBalázs: Először neked válaszolok, mert te írtad a leghosszabbat, és mert vitába szállsz :)

Amiket hibáknak vélsz, azok nem hibák, gyorsan megmutatom:

1: A termékek sokféleségének növelése a gyakorlatban mindig árcsökkenéshez vezet, ami konvergál egészen az egy másolat létrehozásához szükséges költségig - ez eddig közgáz első osztály. Csokinál ez egy nullától jól megkülönböztethető összeg, zenei fájlnál pedig éppen nulla. Szóval erről ennyit.

2: Itt azt keverted bele - feleslegesen - a témába, hogy a szellemi termék előállítási költsége meghatározhatja-e az eladási árat. A válaszom ugyanaz, mint az előző pontban: A másolat készítésének költsége határozza meg az értéket, és nem az eredeti, a prototípus költségei. Ezt mondja a közgazdaságtudomány.

3: Igazad van, részben, ezek a helyek valóban fizetnek a zene után, de egyáltalán nem úgy, ahogy gondolod: üzleti modelljükben nem egyszerűen továbbterhelik ezeket a jogdíjakat a fogyasztókra, ez csak egyféle, sztem nem helyes nézet. Valójában arról van szó, kutatások bizonyítják, hogy a zene növeli a fogyasztási kedvet - így valójában a megnövekedett forgalomból gazdálkodják ki a jogdíjat. A kávéház kávéja nem olcsóbb lenne, hanem drágább, ha nem adnának hozzá zenét.

4: Azt hiszem, valóban nem jeleztem elég markánsan, hogy én ebben a kérdésben ugyanazt gondolom, amit te. De az ásványvizes példát bizony úgy kell érteni, hogy ugyanezt a zeneipar is megtehette volna. A megvásárolt zenei felvételt erősen megkülönböztetni a letöltött verziótól valójában nem is lenne olyan nehéz, csak meg kell bízni vele egy hozzáértő kommunikációs marketingcsapatot, akik ezt létrehozzák.

+1: az iTunes forgalma sajnos nincs sokmilliárd, bőven egymilliárd dollár alatt van, ami Apple-szinten nagy pénz, zeneipari szinten meg apróság. És a helyzet az, hogy a 99 centes szint túl van árazva, ez a tapasztalat. A fogyasztók ritkábban keresnek zenét - ha így tesznek, valóban fair ajánlat a 99c -, valójában kínálati piacon azonban a helyzet fordított: a zene keresi hallgatóját. Ahhoz viszont ez túl magas, értelmetlen ár.

TheSnakepit 2009.07.01. 15:03:10

De azt vajon hogyan magyarázza el egy kommunikációs-marketingcsapat az ipod, iphone, mp3 lejátszós telefon korszakban az egyszerű füllhallgatót használó mai generációnak (akik mondjuk a potenciális célközönség), hogy a cd minőség az hallhatóan jobb, mint egy mp3. Az utcán/tömegközlekedve egy fülesben szerintem nem lesz szignifikáns különbség, az meg nem érdekli az mp3 használókat. Ráadásul nem egyszerű egy CD korongot beleszuszakolni egy mp3 képes lejátszóba. Tömörítetlen formátumot egyáltalán le tudnak játszani ezek a lejátszók?

Donat 2009.07.01. 15:07:18

@gg: 2. sajnos nem ezt mondja a közgazdaság tudomány. :) Ezt így általánosságban nem lehet kijelenteni, mert pl. vegyük a gyógyszeripart ami hasonló a zeneiparhoz olyan szempontból, hogy magas a K+F költsége (mondhatni a FC - fix költség), majd mindegyiknek a tömegtermelés, a másolat készítése arányaiban rendkívül olcsó (VC - változó költség). Minél magasabb az eladott darabszám a fix költségek annál inkább eloszlanak, így lehet olcsóbban adni a terméket. Mivel jogvédelem van a gyógyszerek esetén is (ld. originális gyógyszerek), így lehet visszahozni a magas egyszeri költséget, a kutatást. Aztán lesznek akik a másolat készítésből fognak majd élni (generikus gyógyszerek) és pont abból, hogy olcsón lehet másolni... de attól még az eredetileg fellépő költséget valamiből ki kell termelni.

A zene alapvetően egyedi termék, a Metallica lemezét nem helyettesítheti a Tankcsapdáé és fordítva. Attól, hogy másolni olcsó még a teljes előállítás drágább és nem lehet tisztán a sokszorosítást beárazni, különben veszteséges lenne.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 15:07:30

@TheSnakepit

az én PDAP-om csak 1 1xű iaudio7, már elég régi, de természetes módon látssza a FLAC-ot, ami (nem túl hatékonyan, de azért) veszteségmentesen tömörít.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 15:11:02

a digitális audio előállításának költsége ma már rendkívül alacsony, pár ezer letöltés után már elhanyagolható még akkor is, ha csak 1 dollár az album letöltése

Donat 2009.07.01. 15:33:58

@satie: azért alaphangon a stúdió költség egy 500 ezer Ft-ot felemészt egy lemeznél és ennél inkább csak többe szokott kerülni. Ekkor még nem lett meghirdetve sehol a lemez, márpedig a pár ezer 1-1 $-os letöltés sem történik meg úgy, ha senki sem ismeri a zenét / nem is hallott még róla.

BodóBalázs 2009.07.01. 15:42:28

@gg: Szia, kösz a választ. Azt hiszem nem fejeztem ki magam elég pontosan. A sokféleség csak akkor vezet árcsökkenéshez, ha a sokféle termék egymással is versenyez. De amiatt nem szükségszerű, hogy csökkenjen az operafelvételek ára, mert ma már minden tini képes a számítógépén drum'n'bass-t bütykölni. Márpedig a kultúra olyan dolog, hogy még az azonos műfajba tartozó dolgok sem helyettesíthetik egymást tökéletesen. Aki Depeche Mode-ot akar hallgatni, annak nem lesz jó sem egy DM számokat játszó tribute band, sem a számtalan kínai DM szerű zenét játszó banda.

Ettől teljesen független az a kérdés, hogy a hordozó árának 0-ra csökkenése hogyan kell befolyásolja a piacot. Abban minden bizonnyal igazad van, hogy egy _tökéletesen versenyző piacon_ az ára a határköltséggel (esetünben 0-val) lesz azonos a kínálati oldalon. De a zenepiac (sem) de jure tökéletesen versenyző, hisz a szerzői jog épp a versenyt korlátozza. De facto mégis verseny van, ez az eladói oldalon valóban lefelé nyomja az árat (bár az elmúlt 3 évben egy jottányit sem változott a legális online terjesztők által szabott ár sem a zene sem a filmek esetében...), de ebből még nem következik az, hogy a vevői oldal is minden esetben a 0 árat _akarná_ megfizetni. Épp elég gyakorlati példa van arra, hogy az emberek bizonyos piacokon az ingyenességgel szemben a fizetős opciót választják (nem egy esetben a minél drágább opciót) ahhoz, hogy ne legyen a kép olyan egyszerű, mint ahogy te azt írod.

+1: az iTunes idén januárban adta el a 6 milliárdodik dalt.www.techcrunch.com/2009/01/06/itunes-sells-6-billion-songs-and-other-fun-stats-from-the-philnote/ Hogy ez mekkora forgalmat jelent, azt nehéz pontosan megmondani, de az Apple a 2008-as pénzügyi évben 3,3 milliárd dolláros forgalmat jelentett le a "other music related products and services" kategóriában. phx.corporate-ir.net/phoenix.zhtml?c=107357&p=IROL-secToc&TOC=aHR0cDovL2NjYm4uMTBrd2l6YXJkLmNvbS94bWwvY29udGVudHMueG1sP2lwYWdlPTU5NTY2MzgmcmVwbz10ZW5r&ListAll=1
ehhez képest az ifpi szerit a globális digitális mérete 2008-ban 3,7 Mrd dollár volt. Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy az apple a digitális piac 50-90%-át ellenőrzi. Ha ehhez hozzáveszed, hogy a _teljes_zenepiac 20-30%-a már digitális www.nytimes.com/2009/01/17/business/media/17music.html?_r=1, akkor mondhatjuk, hogy csak az iTunes a teljes globális zenepiac 10-25% birtokolja. Ezt nem hívnám aprópénznek.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 15:47:19

@Donat

én is egy bő fél milka körüli előállítási költségre gondoltam, én is ennyit abszolút szívesen rászánnék a lemezemre; reklámnak meg ott a Jamendo és a többiek.

Donat 2009.07.01. 16:25:00

@satie: jó, hát végülis ez így korrekt, de ez csak amatőr szinten működik így. És bár tök jó a Jamendo, de ettől még nem fognak megismeri itthon országosan, sajnos vagy nem sajnos de annak a fő platformja a rádiók, a zeneTV-k, valamint az online és offline zenei magazinok. A cikkben feszegetett iparági méretekben ez utóbbiakat el kell érned ahhoz hogy ismert legyél.
Egyébként félreértés ne essék, mert nagyon jó dolog az amatőr zenélés, én is űztem egy darabig hobbiként, de ez a modell nem életképes professzionális szinten.

satie · http://321.hu/sas 2009.07.01. 16:42:09

@Donat

én egy zeneszerző vagyok, nekem nincs más választásom, mint, hogy szépen csinálgatom a dolgaimat, amennyi lóvét bele tudok tenni, annyit beleteszek, abból esetleg kiadok ezt-azt és kész és ma már netes reklámra alapozok, azt hiszem, hogy előbb-utóbb ez működni fog professzionális szinten, nekem, mint zeneszerzőnek más lehetőségem úgy sincs, vagy csinálom a legigénytelenebb "professzionális" zeneipart, ahogy azt mások teszik, de nem fogom, mert engem ebből a szempontból gyerekkorom óta az önkifejezés érdekel, a megélhetés zeneipari jelleggel nem.

zsovili (törölt) 2009.07.01. 17:28:11

Mint zenefogyasztót, engem is eljuttatott oda a zenei túlkínálat, hogy mostanra már a csend számomra ugyanolyan értékes "zene" lett, mint a végtelen számú hozzáférhető és hallgatható hanganyag. De hát ez sem újdonság. Amióta John Cage "megírta" 4'33" című művét, már tudhatjuk, hogy én "késésben" vagyok.

Csé* · http://bogoz.blog.hu 2009.07.01. 18:44:56

@gg: remek írás.

Különösen ez a gondolat érdekes, érdemes lenne megbízni vele azt a marketingcsapatot.
"A megvásárolt zenei felvételt erősen megkülönböztetni a letöltött verziótól valójában nem is lenne olyan nehéz, csak meg kell bízni vele egy hozzáértő kommunikációs marketingcsapatot, akik ezt létrehozzák."

Más: az otthon barkácsolt felvételek sosem fognak úgy szólni, mint a profi stúdióban készültek. Van akinek ez számít, van akinek nem, ezzel nincs semmi baj. Tulajdonképpen a zene a lényeg, nem a minősége.

Én épp most indítom útnak új zenekaromat, megosztottuk a honlapunkon a számokat, bárki letöltheti őket ingyen. Bár ezt én rossz iránynak tartom, mert tényleg azt sugallja, hogy mi zenénknek nincs értéke, mert ingyen megkapható, de kezdő zenekarként ez a minimum, ami nélkül biztos nem jutnánk el a hallgatósághoz. Viszont így van egy kis reklámértéke.
Ha már itt tartunk akkor hallgassatok bele:)
www.bogoz.hu/

gg 2009.07.01. 18:57:32

Donat: szerintem itthon is elég ismert tudott lenni jópár olyan zenekar, amit olyanok csináltak, akik nem főfoglalkozású zenészek. Pl. VHK, Anima Sound System.

BBalázs: amikor ilyen szumma számokat mondanak különböző cikkekben, az mindig gyanús, mert beleértik pl. a csengőhangokat. Itt a RIAA-nál a teljes 2008-as jelentés, 1,5 milliárd volt az év teljes digitális forgalma. Ez azt jelenti, hogy az USA-n belül, de nyilvánvalóan benne vannak a külföldről érkező lekérések és fizetések, amik az iTunesnál és társainál landolnak.

Az, hogy ez a szám alulról közelíti a piac 20%-át, egyértelmű, hogy annak köszönhető, hogy a külföldi lekérések is Amerikában landolnak, míg a külföldi CD-vásárlások meg nem.

Az elejéhez: a zenei stílusok nagyon finom hálózatot alkotnak, az operát a metál nem helyettesíti, de egy másik operafelvétel már igen, aztán néha, érdekességként egy klasszikusok diszkóritmusban-szerű feldolgozás, amivel áttévedünk egy másik területre, azt továbbhelyettesíti más... a dolog egy végtelen blyongás, és minden zene helyettesíthető, hacsak nem vagy diehard rajongó. De sokszor még akkor is, számtalan példát láttunk rá.

Neked, és Donatnak még: igen, a gyógyszerpiac és a zenepiac sem tekinthető igazán versenypiacnak, hiszen a rögzített, kötelező minimumjogdíjak rögtön egy olyan tételt jelentenek a költségstruktúrában, ami elrontja a játékot - így az elméleti közgazd tétel valóban nem tud érvényesülni.

A zeneiparban, mégis, azért tudunk beszélni róla, mert azzal, hogy rengetegen lemondanak a saját kötelező jogdíjukról, és ingyen közzéteszik a szerzeményeiket, kiküszöbölik ezzt a zavaró tényezőt - így már szinte tökéletes versenypiacról beszélhetünk.

Donat még: hogy alaphangon egy stúdióköltség felemésztene 500 ezer dollárt, az igaz körülbelül az Amerikában megjelenő lemezek kevesebb mint egy százalékára. A többi ott is: kis stúdiók, home stúdiók műve.

dadan: azzal, hogy a zenei eszközök elérhetőbbé váltak, bizony lett több tehetségünk. Olyannok, akik egyébként lehet, hogy a zenélés közelébe nem kerültek volna. Azt látni, hogy a rengeteg új produkció között baromi nagy arányban vannak jók - hihetetlen országok lettek popnagyhatalmak, Svédország, Finnország, Franciaország. Ezekben az országokban tudatosan fejlesztették a popzenét, kvázi a szociális ellátórendszer részévé tették. Fiatal vagy, nincs munkád? Próbáld ki magad a stúdiónkban. És építettek egy csomó olcsó stúdiót, próbahelyet.

gg 2009.07.01. 19:00:58

bogozCsé: akusztikus zenénél nehéz a jó minőséget rendes stúdió nélkül elérni, elektronikusnál meg simán megy... Elektronikus zenész ma már a világon nemigen megy stúdióba, maximum a mastering fázisra (de többnyire az is megy otthonról). És ennek a zenének nem kicsi a piaci részesedése... :)

De rengeteg akusztikusnak tűnő felvételt is elektronikusan csinálnak meg. Ma már a nagyzenekari filmzenék is többnyire gépen készülnek, hatalmas, többszáz gigabájtos zenekari hangmintakönyvtárakból.

sanyix 2009.07.01. 19:31:28

a zenefelvételek elbuktak amikor azok a vadbarom állat hangmérnökök a leghalkabb hangnál is elérték a 16bit határát. HOGY ROHADJON MEG AZ ÖSSZES HANGOSÍTÓS FÉRFI NEMISZERV FEJŰ!

Csé* · http://bogoz.blog.hu 2009.07.01. 20:19:24

"De rengeteg akusztikusnak tűnő felvételt is elektronikusan csinálnak meg. Ma már a nagyzenekari filmzenék is többnyire gépen készülnek, hatalmas, többszáz gigabájtos zenekari hangmintakönyvtárakból."

@gg: ez sajnos így igaz. Mind ugyanúgy is szól.
Tulajdonképpen lassan nincs is szükség hangszeres tudásra. :(
A hangmintakönyvtárak eltűntetik a zenészt, ahogy az penget, vagy leüti a hangot, az apróságokat. Mondjuk azokat a mai ember úgysem hallja, mert dübörög mellette a többi autó, miközben az agyonhangosított-dinamikaírtott zenéjét bömbölteti az autósrádióban.

józan' 2009.07.02. 03:40:43

Elég nagy Fail ez a cikk, meg a blog is.

hangászsün 2009.07.02. 09:33:39

Hmm, a dinamikairtott zene az pont a külső zaj hangosodásának eredménye, az hogy a viszonylag halk lakószobából kivittük az utcára az autóba mindenhova, persze hoy egyre feljebb került a hangerő a dinamikatartomány rovására, a hangmérnököknek meg versenyben kellett maradni, ergo gyre hangosabbnak, de most mintha észbekaptak volna, mióta kijött az új Metallica lemez ami Lars ULrich szerint "igy kell szólnia egy albumnak 2009-ben"... azt már nagyon sokan nem nyelik le... talán. Mondjuk ez a folyamat, már nem visszafordítható, hogy a zene visszakerüljön egy halkabb örnyezetbe, mert már nem úgy hallgatunk zenét. Sőt lassan az albumok is értelmét vesztik, mert manapság ki hallgat végig egy egész albumot (modnjuk ha nem elsőre) mert annyi zene van. Szóval a hangmérnököt lehet szidni, de a piaci és keresleti igények alakítják ki hogy meddig tolja a limiteren a gaint.

VLADISZLAV 2009.07.02. 12:35:50

Csak érdekességként jegyezném meg, hogy Jimi Hendrix közel 40 évvel halála után évi 1,2 millió lemezt ad el ( na jó nem ő), ami ugye lemezt, CD-t, ill. fizetős letöltéseket jelent. És visszamenőleg nézve ez a szám évről-évre nő.

juhatreder yujionkgh 2009.07.04. 12:20:19

Fura, hogy ismerettségi köreimből is pont azok a liberális emberek érvelnek leghangosabban az ingyen zene mellett, akik amúgy máskor azt kiabálják, "márpedig ingyen ebéd nincs, mindenért fizetni kell". Hogy van ez? Ami digitális az legyen szabad préda, ami nem tölthető le, na akkor azért fizessünk, bánja fene?

Persze, az előadó (a zenekar) menjen koncertezni (haknizni) ha meg akar élni. Hogyne. És tessék mondani, hol lépjen fel? Mert egy kevésbé ismert zenekarnak esélye sincs ilyesmire kapcsolatok nélkül.

2 éve újra festek, zenélés félretéve. Néha eladok 1-1 képet.

Donat 2009.07.07. 14:34:34

@gg: 500 e Ft (!), nem $. Persze lehet annyiból is lemezt csinálni, de ma M.o.-on mondjuk az 500 e Ft amiből már alaphangon el lehet készíteni a felvétel:))

"A zeneiparban, mégis, azért tudunk beszélni róla, mert azzal, hogy rengetegen lemondanak a saját kötelező jogdíjukról, és ingyen közzéteszik a szerzeményeiket, kiküszöbölik ezzt a zavaró tényezőt - így már szinte tökéletes versenypiacról beszélhetünk." --> ez sajnos így ismét csak nem igaz. Vannak sokan akik megjelentetik a saját zenéiket mondjuk Creative Commons licence alatt, de ha a tényleges zenefogyasztást nézed ezeknek a daloknak a mennyisége eltörpül azok mellett akik nem mondanak le a jogdíjakról. A többség azért a nagy sztárok zenéire kíváncsi.

Az egyetlen ilyen extrém ellenpélda talán a Nine Inch Nails, de ők sem a teljes Ghosts-ot rakták fel ingyen. A Radiohead meg csak egy rövid ideig tette ingyen letölthetővé a lemezét, de a jogdíjakról nem mondtak le.
Illetve ha a zenepiacot nem csak a lemezértékesítés oldaláról vizsgálod, hanem a rádiós/TV-s játszások szemszögéből és az onnan befolyó jogdíjbevételekéből, amiről még a (CC) licensz ellenére sem mond le a művész, akkor ismét csak nem állja meg a helyét a tökéletes versenypiac képe.

gg 2009.07.07. 15:55:40

@Donat: az 500e az dollárban is reális egy nagy sztár lemezére. Magyaroszágon többnyire még ennyi sem jut, egy-két nagy meg jóval efölött költhet. Persze stílustól is függ, sose felejtsük el. elektronikus lemezt, otthoni keveréssel, minimális ráénekléssel meg lehet oldani ennyiből is tisztességesen.

Legális ingyenzene meg rengeteg van, ma már nem mondanám, hogy eltörpül a jogvédettek mellett a mennyiségük. Sőt. A hosszúfarok-elvből következően szép lassan át fogják venni a vezetést, hamarosan, az az érzésem.

Példa meg most már rengeteg van. Este írom az új posztot Moby új albumáról, amiről a topselling dal az iTuneson, fizeetősen éppen az, amit egyébként legálisan, ingyen is kínál letöltésre a művész. Na erre varrjunk gombot.

artifex · http://www.amywinehouse.co.uk/ 2009.07.08. 14:10:51

@gg: Gondolom van aki tényleg szeret egy adott előadót és valóban támogatja a dalai megvásárlásával. Nálam például így van. Mellé aki meg nem ismeri, csak hallott valami Moby-ról, az leszedi a dalát ingyen és lehet azon keresztül megszereti, majd vásárló, ergo bevételi forrás lesz. Szerintem valahogy így kellene csinálni másoknak is. Mondjuk Moby már elég nagy ahhoz, hogy ezt megengedhesse, az is hozzátartozik a dologhoz.

sanyix 2009.07.08. 19:15:56

@hangászsün: A zene hangosítására találták ki az erősítőt! Azt kéne használni, nem magát a felvételt hangosítani, maximum a vágási határig, hiszen ha van 16bit, használjuk is ki.